Az ukrán állam létrehozott egy - a magyar nemzeti konzultációs hasonló - felületet, amelyen bárki véleményt írhat a kárpátaljai magyarok deportálásáról - fűzte hozzá.
Kiemelte: a honlap három hónapig aktív és 25 ezer aláírás és vélemény esetén az állam hivatalos válasszal kell, hogy éljen.
Fedinec Csilla elmondta: a magyar kormány szerint a kárpátaljai magyarokat ért jogsértések miatt az Európai Tanácsnak kell közbelépni, amelynek Ukrajna 1996 óta tagja. Ukrajna tagja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) is, amely Kárpátalja kivételével az ország összes határ menti megyéjében megfigyelői bázist tart fenn, elsősorban a keleti megyékben zajló háborús konfliktusok miatt - tette hozzá.
A szakértő arra is kitért, hogy Ukrajna a békés területek biztosítására belügyi és katonai egységeket telepített Kárpátaljára is, megerősítették a határokat Románia, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia irányába. A Szovjetunió idején felállított összes katonai bázist ismét feltöltötték.
A műsorban elhangzott, a magyar kormánypárt az szeretné, ha az Európai Tanács határozatban mondaná ki, hogy Ukrajna a nemzeti kisebbségek már megszerzett jogait csorbítja, ez pedig szemben áll a nemzetközi joggal, valamint az ország nemzetközi és kétoldalú egyezményeivel is.