A nagytemplomot szombaton szentelte újra Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, az ünnepségen beszédet mondott Semjén Zsolt.

Az egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes az avatás után az MTI-vel közölte: az épület Közép- és Kelet-Európa legnagyobb evangélikus temploma.

Kiemelte: Békéscsaba az evangélikusok és a szlovákság emblematikus helyének tekinthető, hiszen a török időkben elnéptelenedett vidékre háromszáz éve telepedtek le evangélikus vallású szlovákok. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a történelmi nemzetiségek ugyanolyan integráns részei a magyar nemzetnek, mint az elszakított területeken élő magyarok, ezért állam- és nemzetalkotónak tekintik őket.

A politikus hozzátette: a békéscsabai szlovák gyökerű evangélikus gyülekezet olyan sajátos értékeket hordoz, ami része az egyetemes magyarságnak, része az egyetemes szlovákságnak, de mégis csak olyan egyedi örökség, amit csak ők tudnak megőrizni és nekünk átadni.
Kutyej Pál igazgató-lelkész az MTI-nek elmondta: a 3500 ülőhelyes templomot 550 millió forintból restaurálták. A homlokzati és belső felújítás mellett lecserélték az elektromos vezetékeket, megoldották az eddig a tetőről a falakra folyó víz elvezetését és restaurálták a templom szobrait.

Elmondta: a hagyományosan evangélikus Békéscsabán jelenleg több mint tízezres evangélikus közösség él.

Felidézte: a török dúlás során elnéptelenedett vidékre 1718-ban költöztek a felvidékről szlovák evangélikusok, akik vallásszabadságot és földet kaptak. A templomban a mai napig hetente tartanak szlovák nyelvű evangélikus istentiszteletet. A közösség eredetét jelzi az is, hogy egyedülálló módon még mindig az úgynevezett Tranoscius-féle énekeskönyvet használják, sokan konkrétan azokat a példányokat, amelyeket még őseik hoztak magukkal.

Ismertette: a betelepülők templomot építettek maguknak, de rövid időn belül olyan sokan lettek, hogy az többszöri bővítés után sem tudta kiszolgálni a közösség igényeit. Ezért megvásárolták a templomukkal szemközti telkeket és 1807-ben elkezdték építeni a nagytemplomot a kicsivel szemben. A templomot végül csak 1824-ben fejezték be, mert a napóleoni háború miatt elértéktelenedett pénzük nem volt elég, és újabb gyűjtést kellett szerveznie a közösségnek.

Az épületet azóta többször is felújították, legutóbb az 1978-as földrengés után kellett helyreállítani, amikor megrepedt a kupolája.

A jaminai templomot szintén kívül-belül felújították, emellett egy régi magtárból kétszintes centrumot alakítottak ki a gyülekezet ifjúsági csoportjainak - tette hozzá Kutyej Pál.