A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni székhelyű bank a magyar gazdaságban az idén 4,3 százalékos, 2019-ben 3,3 százalékos növekedéssel számol. Ezzel jelentősen, 0,5, illetve 0,3 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék (GDP) idei és jövő évi növekedési ütemére adott becslését az előző, májusban kiadott előrejelzéséhez képest az európai intézmény. Az EBRD a közép-európai és a balti EU-térség egészében az idén 4,3, jövőre 3,5 százalékos növekedést vár, 0,5, illetve 0,2 százalékponttal javítva májusi prognózisát.

Kiterjesztett tevékenységi területének egészében – amelybe öt arab gazdaság is beletartozik –a bank 3,1, illetve 3 százalékos átlagos növekedést vár 2018-ban és 2019-ben. Az idei évre szóló térségi növekedési előrejelzést az EBRD 0,1 százalékponttal javította, a jövő évi prognózist nem módosította. Törökországgal együtt számolva az EBRD teljes működési térségének növekedési átlaga az idén 3,2 százalék, jövőre 2,6 százalék lesz a csütörtöki prognózis szerint, 0,1, illetve 0,6 százalékponttal gyengébb a májusi előrejelzésben szereplő várakozásnál.

Nincs benne a véglegesben a negatívba forduló török gazdaság

Az EBRD a török gazdaság teljesítményét ezúttal kivette a régiós növekedési átlagból, tekintettel az elmúlt hónapok törökországi gazdasági felfordulása okozta meredek, lefelé mutató korrekciókra. Törökországban az EBRD az idén 3,6, 2019-ben 1 százalékos gazdasági növekedést vár, 0,8, illetve 3,2 százalékponttal lassabbat a májusi prognózisban szereplő becslésnél. A bank hangsúlyozza, hogy a török líra január óta 36 százalékkal gyengült, elsősorban a befektetők körében kialakult bizalmi válság miatt, amely a török gazdaságpolitikával, illetve a geopolitikai kockázatokkal kapcsolatos piaci aggályokat tükrözi.

Ugyanakkor a pénzintézet szerint„nagyon korlátozott" annak kockázata, hogy a török gazdaság lassulásának hatásai átszűrődnek a működési térség más gazdaságaiba, tekintettel a mérsékelt kereskedelmi és befektetési kapcsolatokra. A bank kiemeli, hogy a Törökországba irányuló magyar késztermék-export értéke a magyar hazai össztermék 1,4 százalékának felel meg, de még Bulgária esetében sem haladja meg a 2 százalékot.

Számításaik szerint a magyar gazdaság az év első felében 4,7 százalékkal növekedett, a folyamatosan erőteljes hazai kereslet, valamint a beruházási érték kétszámjegyű százalékos növekedésének hatására. Az erős exportteljesítmény ellenére a külkereskedelem nettó növekedési hozzájárulása azonban negatív volt, éppen a beruházások élénkülésével járó jelentős importnövekmény miatt.

Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magánszektorbeli hitelkiáramlás csaknem nyolc évig tartó visszaesés után, 2017 közepe óta növekszik. A vállalati szektor hitelellátása az idei első fél évben "egészséges", 10 százalékos ütemben nőtt éves összevetésben, és a lakossági hitelfelvétel is nőtt, bár mindössze 1 százalékkal. A magyar gazdaságban korábban kialakult negatív kibocsátási rés mára teljesen bezárult, és a GDP-növekedési ütem várhatóan továbbra is a potenciál felett marad – jósolja csütörtöki előrejelzésében az EBRD.

Várakozásuk szerint a magánszektor hitelellátásának bővülése még tovább élénkíti a beruházási aktivitást a belátható előrejelzési időszakban, és a háztartások fogyasztása is várhatóan erőteljes marad. A magyar gazdaság –mindenekelőtt a magyar autóipar – kilátásaira a szűkülő munkaerő-kínálat és az esetleges világkereskedelmi felfordulás jelenti a fő kockázatot, és bár a közmunka-programok fokozatos leépítése várhatóan több munkavállalót terel át a magánszektorba, még aktívabb munkapiaci szakpolitikai lépésekre lenne azonban szükség ahhoz, hogy több fogyatékkal élő, roma, illetve idősebb ember tudjon ismét munkát vállalni – áll azt EBRD csütörtöki jelentésében.

London is optimista a magyar számokat illetően

A magyar gazdaság növekedési kilátásait más nagy londoni házak is derűlátóan ítélik meg. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja legutóbbi előrejelzésében az idei évre 4,4 százalékos, jövőre 3,7 százalékos – vagyis az EBRD várakozását meghaladó – növekedést jósolt a magyar gazdaságban.

Ezek is javított adatok: a Morgan Stanley korábbi prognózisaiban 3,9 százalékos, illetve 3,3 százalékos magyarországi GDP-növekedés szerepelt erre a két évre, de az erőteljes második negyedévi adatok nyomán a ház nemrégiben emelte növekedési becsléseit. A csütörtöki EBRD-jelentés kiemeli a megállapodás nélküli Brexitet a bank működési térségének növekedési kilátásait terhelő fő kockázatok közül.

A bank számításai szerint a Nagy-Britanniába irányuló szlovák és magyar export hozzáadottérték-tartalma a két ország GDP-értékének 1,5-3 százaléka között van. Az EBRD szerint közvetett hatásként jelentkezhet az is, ha a fejlett európai gazdaságok nagy-britanniai exportja visszaesik, mivel ez az EBRD-térség félkésztermék-exportja iránti keresletet is érintheti. A bank szerint hacsak a többi EU-tagország nem növeli hozzájárulását az EU költségvetéséhez, a közép- és délkelet-európai országoknak folyósítható strukturális és kohéziós EU-támogatások 10-15 százalékkal visszaeshetnek Nagy-Britannia kilépése miatt.