A diplomás magyaroknak már a 8 százaléka él külföldön – derül ki a Tárki Társadalmi Riport 2018 elvándorlásról szóló elemzéséből. Ez egyedülálló az európai országok közül: a felsőfokú végzettséggel rendelkező elvándorlók aránya itt a legmagasabb.

A diplomások aránya jóval meghaladja az átlagot is: a Hárs Ágnes által jegyzett tanulmány szerint amíg 2017-ben az aktív korú lakosság 5,2 százaléka volt elvándorló.

Ezzel Magyarország – Szlovákiához, Lengyelországhoz és Észtországhoz hasonlóan – a mérsékelt kivándorló országok közé tartozik. A csúcstartó Románia, ahol a 20-64 évesek 16,6 százaléka élt tavaly külföldön.

A fő probléma hazánkban tehát az, hogy a képzettebbek hagyják el az országot. Rajtuk kívül még a fiatalok és a vállalkozók távozása szembetűnő, amíg az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők elvándorlási aránya elmarad a többi országétól.

A kutató becslése szerint az elvándorlók létszáma tavaly meghaladta a 300 ezret, a kivándorlás pedig minden évben legalább 1 százalékkal nőtt 2010 óta, 2010 és 2016 között pedig évente átlagosan a foglalkoztatottak 2 százaléka lépett ki a hazai munkahelyéről, hogy külföldön vállaljon munkát. A visszaáramlást is figyelembe véve pedig évente átlagosan a foglalkoztatottak nettó 1 százaléka ment külföldre dolgozni.

Az elvándorlás nettó aránya különösen a vendéglátóiparban, az építőiparban és a feldolgozóipari ágazatokban volt jelentős, emellett az egészségügy, ahol akut a munkaerőhiány.

Mint Hárs Ágnes írja, a hirtelen és gyors növekedés ütemének állandósulását nem vetíthetjük előre, de az elvándorlás tartós jelenlétét igen. Ezt részben azzal magyarázza, hogy jelentősek a bérkülönbségek. Magyarország pedig különösen kedvezőtlen helyzetben van, hiszen a jövedelmek példátlan módon nem zárkóztak fel a fogadó országokéhoz. Sőt, Magyarország a legelmaradottabb bérszintű országok közé került, ahol a jövedelem alig haladja meg a nyugat-európai országok átlagának a felét. Hiába látszik az elmúlt években szerény javulás, ez folyamatosan ösztönözheti a magyar elvándorlást – jegyzi meg a tanulmány szerzője.

forrás: hvg.hu