Az eseményen öt-öt darab öt-, illetve hatcsapatos csoportot alakítanak ki, ezekből az első kettő jut ki a kontinensviadalra. A játéknapokat jövő márciusban, júniusban, szeptemberben, októberben és novemberben dupla fordulók keretében tartják, az ötcsapatos csoportok résztvevőinek pedig lesz két szabadnapjuk.

Az első kalapot két részre osztották, mert a Nemzetek Ligája jövő júniusi négyes döntőjében érdekelt válogatottaknak - Portugália, Svájc, Hollandia és Anglia - mindenképpen ötcsapatos csoportba kell kerülniük, hogy számukra szabad legyen a döntő időpontja.

További kikötések, hogy a 2020-as Eb-nek otthont adó 12 ország csapatai közül legfeljebb kettő szerepelhet azonos csoportban, hogy a házigazdák mindegyikének legyen esélye a részvétel kiharcolására, illetve azon országokból is legfeljebb kettő kerülhet azonos csoportba, amelyeket szélsőséges téli időjárás szokott sújtani. Öt párharc - örmény-azeri, gibraltári-spanyol, koszovói-bosnyák, koszovói-szerb és ukrán-orosz - politikai okokból nem engedélyezett.

Magyar szempontból érdemes megemlíteni, hogy a nagy rivális románokat nem kaphatja Marco Rossi szövetségi kapitány együttese, mivel a szomszédos ország csapatát is a negyedik kalapba sorolták. Ami az erőviszonyok figyelembevételével fontos lenne a nemzeti együttes számára, hogy a második kalapból elkerülje a kiemelkedőnek tűnő Németországot, mert ellenkező esetben - a papírforma alapján - minimálisra csökkenne az esélye a biztos Eb-részvételt jelentő első két hely megszerzésére.

Amennyiben nem sikerül az első két helyen végezni, akkor sem reménytelen a kvalifikáció kiharcolása, mert az ősszel zárult Nemzetek Ligája alapján 4x4 olyan válogatott megküzdhet a fennmaradó négy helyért, amely lemarad a hagyományos Eb-selejtezőkön. A magyar válogatott a C osztályban elért csoportmásodik helyével megőrizte az esélyét, hogy Eb-helyért mérkőzhessen 2020 márciusában.

Alapesetben minden osztályban a csoportgyőztesek elődöntő-döntő rendszerben mérkőznek meg az indulás jogáért. Valójában viszont azon csapatok szerepelnek majd a rájátszásokban, amelyek az adott osztályban a legelőkelőbb helyen zártak, de a 2019 őszén záruló hagyományos Eb-selejtezők során lemaradnak a részvételt garantáló első és második helyekről.

Ez azt jelenti, hogy ha van olyan csoportgyőztes, amely sikerrel vette a hagyományos Eb-selejtezőt, akkor a csoportmásodikok közül a legjobb kerül a helyére a rájátszásba. Ott a legelőkelőbb helyen rangsorolt válogatott fogadja a legalacsonyabb besorolásút - a második a harmadikat -, s a továbbjutás egy meccsen dől el.

A 2020-as Eb-nek 12 ország 12 városa ad otthont, köztük Budapest is, ahol három csoportmérkőzésre és egy nyolcaddöntőre kerül sor. A rendezők részvétel esetén a csoportkörben két meccset hazai pályán játszhatnak.

Az Eb-selejtező sorsolásának kalapjai:
1. kalap:
Svájc, Portugália, Hollandia, Anglia, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Lengyelország
2. kalap:
Németország, Izland, Bosznia-Hercegovina, Ukrajna, Dánia, Svédország, Oroszország, Ausztria, Wales, Csehország
3. kalap:
Szlovákia, Törökország, Írország, Észak-Írország, Skócia, Norvégia, Szerbia, Finnország, Bulgária, Izrael
4. kalap:
MAGYARORSZÁG, Románia, Görögország, Albánia, Montenegró, Ciprus, Észtország, Szlovénia, Litvánia, Georgia
5. kalap:
Macedónia, Koszovó, Fehéroroszország, Luxemburg, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Moldova, Gibraltár, Feröer-szigetek
6. kalap:
Lettország, Liechtenstein, Andorra, Málta, San Marino