A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott második becslése szerint a harmadik negyedévben 4,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az  egy évvel korábbihoz mérve, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,2,  százalékos volt a növekedés, az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékos.
Suppan Gergely,  a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés annak ellenére gyorsult a harmadik negyedévben, hogy az autóipar termelése és exportja a WLTP  bevezetésének hatására meredeken visszaesett, így az ipar teljesítménye is csupán 2,7 százalékkal javult, míg. Mivel arra számít, hogy az autógyártók fokozatosan megszerzik a forgalomba hozatali engedélyeket, a következő negyedévekben érdemben gyorsulhat az ipari termelés, így nagyobb mértékben hozzájárulhat a növekedéshez, amit új modellek hazai gyártásának felfutása is támogathat.
A beruházások növekedését a következő negyedévekben támogatja a lakásátadások várható hulláma is így a beruházások növekedése is erős maradhat, amit ezen kívül az irodapiaci, ipari, állami és uniós támogatású beruházások is élénken tartanak.
A Takarékbank elemzője azt várja, hogy a következő negyedévekben fennmaradhat az 5 százalék körüli gazdasági növekedés, amely azonban a későbbiekben fokozatosan lassulhat. Így idén 4,8 százalékos GDP növekedésre számítanak a Takarékbankban,  jövőre pedig 4,2 százalékra lassulhat a növekedés a várakozásuk szerint. A folyamatban levő beruházások és a fogyasztás is okozhat azonban pozitív meglepetést, így a jövő évi növekedés akár gyorsabb is lehet. Ezzel szemben az európai konjunktúra meredek lassulása és a világgazdasági lassulás fékezheti a növekedést - tette hozzá.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a második negyedév után a harmadik negyedév is hasonló, 15 éve nem látott növekedési ütemet hozott.
A felhasználási oldalon a legfőbb húzóerő a belföldi felhasználás maradt,  ez önmagában 6,7 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, ugyanakkor ezt a teljesítményt a külső kereslet, az export bővülésének jelentős visszaesése révén közel 1,7 százalékponttal mérsékelte. A háztartások végső fogyasztása a korábbinál mérsékeltebben emelkedett, ezt viszont ellensúlyozta a beruházások növekedése.
A fogyasztási dinamika mérséklődése az ING vezető elemzője szerint azt jelzi, hogy a gazdaság lassan alacsonyabb sebességi fokozatba kapcsolhat. Az is egyértelmű, hogy a rendkívüli mértékben kiegyensúlyozatlan növekedési struktúra miatt a jelenlegi gazdasági teljesítmény hosszú távon nem fenntartható.
A termelési oldalon az ipar és a szolgáltatószektor lassuló bővülését ellensúlyozta az építőipar továbbra is dinamikus növekedése és a mezőgazdaság jó teljesítménye. Érdekességként jegyezte meg, hogy egyre nagyobb a termékadók és támogatások növekedési hozzájárulása, vagyis a kormányzat jövedelme, ami a gazdaság folyamatos fehéredésével lehet összefüggésben.
Az elmúlt két remek negyedév ellenére úgy véli, hogy a gazdaság jövőbeli kilátásai érdemben nem változtak. A jelenlegi növekedési szerkezet tartósan nem fenntartható és egyensúlytalanságokhoz vezet. A külső környezet alakulása és a belső kapacitáskorlátok együttesen az idei év egészére várt 4,8 százalékos GDP-növekedést 3,8 százalékra mérséklik 2019-ben.
Nyeste Orsolya, az Erste bank szenior makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, a belső kereslet impozáns bővülése jelentette a GDP növekedés hajtóerejét. A lakossági fogyasztás növekedését tovább segítették az emelkedő reálbérek, a kedvező munkapiaci helyzet, illetve a banki hitelezés felfutása. A külkereskedelmi folyamatok alakulása már nem volt ennyire kedvező, a nettó export 1,7 százalékponttal visszahúzta a GDP-növekedés ütemét.
Mivel a bérek emelkedése feltehetően jövőre is kitart és magas maradhat a fogyasztói bizalom, a lakossági fogyasztás továbbra is stabil támasza marad a GDP bővülésének. Lassulhat viszont a beruházások növekedési üteme az unióból érkező források beáramlásának fékeződésével, illetve a beruházási ciklus kifutásával párhuzamosan.
Ami pedig a külkereskedelmi folyamatokat illeti, az exportkilátások bizonytalanabbá válásával a nettó export GDP növekedéshez való hozzájárulása 2019-ben is negatív maradhat, és 2020-tól fordulhat enyhén pozitívba. Összességében a jövő évben így várakozásaik szerint 4 százalék alá lassulhat a gazdasági növekedés üteme az idei évre várható 4,6-4,7 százalék után.