A kamara által működtetett hálózat 986 talajgenerátora a védekezési szezonban átlagosan egyenként 87-szer lépett működésbe és 479 órán keresztül üzemelt. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 13 százalék volt, míg tavaly ez az érték elérte a 37 százalékot is.
Győrffy Balázs emlékeztetett arra, hogy az idén május 1-jén indult az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira építő országos jégkármérséklő-rendszer és szeptember végéig tartott a védekezési szezon.
Bejelentette, hogy az egyre szélsőségesebb időjárásra tekintettel jövőre a tervek szerint előbb, április 15-én indítják a jégkármérséklő-rendszert.
A NAK elnöke elmondta, hogy az idén az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasza és nyara volt. A villámlások száma 4 százalékkal nőtt május-szeptember között az előző évihez képest, és átlépte a 2,9 milliót, ami majdnem kétszerese volt az elmúlt 4 év átlagának.
Hozzátette: egy átlagos májusi hónapban 5-7 napon van zivatar, ez az idén 27 nap volt, júniusban és júliusban is hasonlóan szélsőséges időjárás volt a jellemző 26-26 zivataros nappal.
A védekezési rendszer hatóanyagaként használt ezüst-jodidból a tervezett 280 ezer liter helyett 390 ezer litert vásárolt a kamara, amiből a következő esztendőre is tartalékolnak. A szélsőséges időjárásnak köszönhetően az idei védekezési költség mindent egybevéve 1,5 milliárd forintra tehető, amit a NAK a kárenyhítési alapból finanszírozott, tehát a rendszer működtetése a gazdák részéről további befizetést nem igényelt - hangsúlyozta a NAK elnöke.