A harapásnyomok jelentőségével a hazai rendőrök nagyon sokáig nem voltak tisztában, sok esetben valószínűleg fel sem ismerték őket. Bizonyos harapásnyomokat ugyanis a hozzá nem értők könnyen más jellegű, akár balesetből eredő sérülésnek nézhet. Az sem segít az esetek felderítésében, hogy a gyermekek – akik tipikus áldozatok – sokszor el sem tudják mondani, hogy mi történt velük. Ilyenkor létfontosságú, hogy a rendőr felismerje, milyen sérülést lát.

A maradandó harapásnyom nagy fájdalommal jár. Gyermekbántalmazásnál nem védekezhet az elkövető azzal, hogy ez csak egy játék volt, úgyse fájt a gyereknek. Ha harapásnyom maradt, akkor az kínzás volt – mondta Ajang Farid dunakeszi előadásán, melynek részletét a Duna Televízió Kékfény című műsora közölte.

Nem most kezdtek el harapni az elkövetők

Dr. Faridról a Kékfény tíz éve készített riportot, egy akkoriban nagy felháborodást keltő gyermekbántalmazási ügy kapcsán, amelyben ő volt a szakértő. Egy két éves kislányt harapásokkal kínzott az apja. Dr. Farid akkor arról beszélt, hogy szeretné minél szélesebb körben megismertetni az emberekkel, hogy mik a harapásnyomok és hogyan néznek ki, mert az információhiány miatt nagy valószínűséggel sok eset marad rejtve. Tíz évvel később Dr. Farid azt mondta: úgy érzi, volt értelme a munkájának.

A doktor elmondta, a fogorvoslás a munkája, az igazságügyi szakértés pedig a szenvedélye. „Értelmes dolgokat próbálok tenni a társadalomért" – mondta. Iráni származású, ő maga Bécsben született, ott is nőtt fel. Magyarországra a Semmelweis Egyetemre jött tanulni, majd az Egyesült Államokban képezte tovább magát, és végül Budapesten vert gyökeret. A tengerentúlon nagyon sok az igazságügyi orvos szakértő, Európában viszont kevesen vannak. Az volt a hivatása, hogy Magyarországon szolgáljon ezen a területen – fogalmazott.

(Bővebben: ITT!)