Hogy kezdődött az egész? Kicsi korodban kaptál egy mikrofonkészletet?
Majdnem. De az tény, hogy nyolc évesen már a Kettesben suliújságot szerkesztettem, amiben volt minden a keresztrejtvénytől a repülőig: vers, cikkek, interjúk. És igen... volt egy diktafonom, amellyel a szomszédokat zaklattam. Majd később jött a Suli TV, ahol már híreket olvastam fel.

Semmi lámpalázad nem volt? Mert ugye, ha az emberre ráfognak egy filmfelvevőt, akkor általában hirtelen elfogy a levegő körülötte.
Szerencsére sosem zavart a kamera jelenléte.

Gál petra, gál petra És nyilván minden érdekelt, ami körülötted mozgott, még ha nem is rögzítetted hanganyagra, csak az elmédbe.
Bizony! Szinte mindenbe beleütöttem az orrom, de nem voltam ciki. Azt követően a Rózsa Ferenc Gimnáziumban egy eurofaktos osztályba jártam, de én már akkor is a tévézéssel akartam foglalkozni, de családi nyomásra ez később teljesedett be.

Miért?
Mert szerették volna, ha ügyvéd leszek. S mivel jó tanuló voltam, így a szegedi jogi egyetemre jelentkeztem. De ezalatt végig éreztem, hogy másfele kell mennem.

Nagyon faltól-falig tudomány volt a lelkednek?
Nem erről volt szó, hanem arról, hogy tudtam, hogy nem ezzel szeretnék foglalkozni, és már nem tudtam várni. Én meg nem nagyon tudok egy helyben ülni. Aztán elmentem egy budapesti riporteriskolába, a Komlósi Oktatási Stúdióba (KOS), ahol már egyébként azóta tanítok is.

A szüleid tapsoltak, hogy félbeszakítottad a jogi tanulmányaid?
Nagyon nem örültek neki; de persze elfogadták, mert látták, hogy komoly terveim vannak.

Ráadásul a KOS egy magániskola. Mégis, miből éltél?
Hát igen, de diák voltam. Nekem olyan nagy szerencsém van, hogy a szüleim mindig támogattak abban, hogy megtaláljam önmagam. És még akkor is, amikor nem fogadtam meg a tanácsaikat.

Gál petra, gál petra A végzést követően máris RTL-es lettél?
Már félévkor. (Az iskola két féléves.)

Tsúúú! Melyik volta az első műsorod?
A Fókuszban kezdtem gyakornokként.

Mennyire lehetsz kreatív, mert mégiscsak egy multinacionális cégnél dolgozol.
Sokan kérdezik, hogy mennyire van megkötve a kezem, és nehéz elhinni, hogy nincs.

Melyik a legszebb része munkádnak?
Amikor az arra rászorulóknak segíteni tudunk. Sokan fordulnak hozzánk, és a médiának szerencsére még mindig hatalmas ereje van, és rettentően jó látni, hogy egy jó ügy érdekében hányan ajánlanak fel segítséget.

Fentebb említetted, hogy a KOS-ban oktatsz. A pedagógia is egy szép dolog... megesik, hogy kiemelsz egy-két hallgatót az iskolapadból?
Nagyon sok, akár null-kilométeres diákot ajánlok be a tévéhez, mert látom bennük a tehetséget.

Csabaiakt is ajánlottál már be?
Bármennyire is szeretem a szülővárosomat, nem ez határozza meg azt, hogy kiben látok meg valamit. De természetesen örülnék csabai diáknak.

 

Gál petra, gál petra