Február 2. a Vizes Élőhelyek Világnapja, 1971-ben ugyanis ezen a napon írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt, melyhez azóta 170 ország csatlakozott. Magyarország 1979-ben írta alá, s azóta 29 élőhelyet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek (Ramsari területek) jegyzékébe.

Az ünnepi konferencia központi témája a vizes élőhelyek és az éghajlatváltozás kapcsolata volt. Dr. Rácz András, környezetügyért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy a 2020-ig terjedő uniós pénzügyi ciklusban a tíz hazai nemzeti park összesen 36 milliárd forintot fordíthat az élőhelyek (köztük a vizes élőhelyek) rekonstrukciójára. Így további 100 ezer hektáron javulhat a természeti értékek állapota. Kitért arra is, hogy 2018-ban adták át először a „Ramsari Város” címet, melyet a világon összesen 18 város, köztük a magyarországi Tata is megkapott. Olyan településeknek ítélték oda a kitüntetést, amelyek a vizes élőhelyeiket példaszerűen, a fenntarthatóságot szem előtt tartva kezelik.

Dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke az éghajlatváltozásról beszélt. Elmondta, hogy 1901 óta Magyarországon 1,2 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet (2018-ban 12,07 Celsius-fok volt). Ez a jelenség elsősorban a szén-dioxid kibocsátás növekedésének tudható be.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vizes élőhely-védelmi tevékenységéről dr. Tirják László igazgató tartott előadást. Kitért arra, hogy a KMNPI területén három „Ramsari terület” van: a Kardoskúti Fehértó, a Biharugrai-halastavak, valamint a Montág-puszta egy része. A KMNPI a KEHOP és a GINOP keretében 3 milliárd 349 millió forintot fordíthat fejlesztésekre. Ebből a vizes élőhelyek rekonstrukciójára 454 millió, fenntartásukra pedig 631 millió forint jut.

Az igazgató részletesen bemutatta a Kardoskúti Fehértó területén közelmúltban megvalósított vizes élőhely-rekonstrukciót is. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztés célja az ősi szikes tó természetes vízháztartásának helyreállítása volt.