A károlyvárosi (Karlovac) börtön már megtelt, és nemsokára a dél-horvátországi, gospici fegyház és tele lesz, ezért az embercsempészek a bírósági ítéletek után már Horvátország más városaiban töltik le a büntetésüket. Az embercsempészet a horvát törvények szerint bűncselekmény, amiért legfeljebb 8 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. A legnagyobb kiszabott büntetés eddig öt évig terjedő szabadságvesztés volt.
A bűnözők nem csak a börtönök, hanem más intézmények, mint a rendőrség, ügyészség és bíróság dolgát is megnehezítik. A károlyvárosi körzeti bíróság az elmúl 14 hónapban 300 embercsempészettel kapcsolatos ügyet tárgyalt, és eddig hetvenben hozott ítéletet. A legtöbbjük kelet-európai állampolgár, azon belül az ukránok vannak többségben, de vannak közöttük irániak, irakiak, albánok és törökök is.
A lap szerint az embercsempészet a szomszédos országokban is virágzik. Szlovéniában tavaly 180 embercsempészt tartóztattak le, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában kevesebbet, mert ott a törvények nem tiltják a migránsok szabad mozgását. Szakemberek szerint egy letartóztatott embercsempészre további tíz olyan jut, aki szabadon tevékenykedik. A balkáni országokban tavaly ezer embercsempészt tartóztattak le, az újság szerint ez eleget elárul arról, milyen méreteket ölt ez a bűncselekménytípus.
A Görögországból Macedónián, Szerbián és Magyarországon át Közép-Európa más országaiba vezető, úgynevezett balkáni migrációs útvonal "lezárása" óta a menedékkérők alternatív útvonalon - Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia érintésével - igyekeznek eljutni Nyugat-Európába.
A horvát-boszniai határon mindennaposak a határsértések.