A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy Matthias Warnig, a társaság ügyvezető igazgatója levelet írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben közölte, bírósághoz fognak fordulni, ha nem kapnak derogációt az új szabályok alól.
Hangsúlyozta, hogy a nemrég elfogadott uniós irányelv alkalmazása ebben az esetben "ésszerűtlen, önkényes és diszkriminatív lenne", valamint veszélybe sodorhatná az eddig befektetett eurómilliárdokat.
A várhatóan idén nyáron életbe lépő új gázirányelv kiterjeszti az európai uniós szabályozás hatályát a harmadik államokból érkező, szárazföldi és tenger alatti vezetékekre, így ezekre is érvényes lesz, hogy a szállítási infrastruktúra tulajdonlásának külön kell válnia a gáz tulajdonjogától, ami az Északi Áramlat-2 esetén nem teljesül. A tagország, ahol a vezeték először az EU területére lép, eltérhet az új előírásoktól a már meglévő infrastruktúra esetén, ha ez nem befolyásolja hátrányosan az EU-n belüli versenyt.
Warnig szerint az Északi Áramlat-2 esetében teljesülnek a derogáció feltételei, mivel a projekt annak ellenére is befejezettnek számít, hogy nyárra még nem indul meg a gáztranzit.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője ugyanakkor kijelentette: a gázvezetéknek a hatályba lépés napján készen kell állnia a kereskedelmi működésre ahhoz, hogy meglévő infrastruktúrának számítson, márpedig egyelőre erősen kérdéses, hogy ez sikerülni fog-e.
Ha végül az Északi Áramlat-2 új vezetéknek fog számítani, akkor nem Németország, hanem a terveket ellenző Európai Bizottság lesz jogosult dönteni a mentességről.
Az április 12-i keltezésű levélben a társaság az Energia Charta Egyezményre hivatkozott, az ügyvezető igazgató pedig rámutatott, már több mint 5,8 milliárd eurót költöttek a projektre.
Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 körülbelül 1200 kilométeres hosszából a közösségi előírások a német parti vizekben futó 54 kilométeres szakaszt érintenék.
Sokan élesen bírálják ezt a projektet, amelynek keretében az év végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti tenger fenekén húzódó, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot.
Oroszország így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelhetné át európai gázszállítmányai 80 százalékát, ráadásul domináns helyzetbe kerülne a német piacon, részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelve.
Az EU a gázfogyasztása 74,4 százalékát importból fedezi. Ezen belül a legnagyobb beszállító Oroszország, amely a behozatal 42 százalékát adja.