Horváth Ildikó az Éljen 140/90 alatt címmel rendezett sajtótájékoztatón - mivel május a vérnyomásmérés hónapja is - mindenkit arra buzdított, hogy menjen el háziorvosához, és nézesse meg vérnyomásértékét.
Azt mondta, a világon évente egy magyarországnyi ember hal meg magas vérnyomás okozta betegségben, a világ felnőtt lakosságának pedig harmada szenved ebben a betegségben, azonban csak fele van tisztában az állapotával. Magyarországon tavaly a szakellátás hatmilliárd forintot költött egymillió magas vérnyomásban szenvedő ember kezelésére, és 30 milliárdot 2,8 millió ember vérnyomásgyógyszereinek ártámogatására - emelte ki.
Felhívta a figyelmet, hogy a magas vérnyomás az esetek többségében az életmóddal befolyásolható megbetegedés. Kiemelte, az ételekkel bevitt sómennyiség mértékének csökkentéséért Magyarország sokat tett, hiszen a közétkeztetésben már 2014 óta rendelet szabályozza az elkészített ételek sótartalmát.
Kitért arra, egy 2017-es felmérés azonban azt mutatta, hogy a közétkeztetésben részt vevő cégek hatvan százaléka tartja csak be a jogszabályban foglaltakat. Hangsúlyozta, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ez megváltozzon.
Az államtitkár a megelőzés fontosságát kiemelve azt mondta, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás, a dohányzás mentes életvitel mind hozzájárul a szervezet normális vérnyomásértékéhez.
Járai Zoltán, a Magyar Hypertónia Társaság elnöke kiemelte: a magas vérnyomás egy komoly betegség, a hazai szív- és érrendszeri halálozások leggyakoribb okozója. A társaság becslése szerint Magyarországon egymillió ember élhet úgy magas vérnyomással, hogy nem tud róla, ezért is fontos, hogy évente legalább egyszer megmérjük ezt az értéket.
Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy a hypertonia a legfontosabb kockázati tényezője a koszorúsér-, a nyakiütőér-betegségeknek és az alsóvégtagi verőérbetegségeknek. A szakember a rendszeres és ellenőrzött vérnyomásmérés mellett a gyógyszeres terápia betartását emelte ki.
Óváry Csaba, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatója elmondta, hazánkban évente 30 ezer stroke-ot regisztrálnak, ennek több mint fele a magas vérnyomásra vezethető vissza. Úgynevezett agyi kisérbetegséget is okozhat hypertonia, amelynek egyik lehetséges következményeként tartják számon a demencia és az Alzheimer-kór kialakulását.  
A szakember úgy fogalmazott, hogy a megelőzés a kezünkben van, hiszen ha idejében kiderül a betegség, akkor a súlyosabb, egészséget romboló folyamatok mérsékelhetők, megelőzhetők.
Vajer Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ alapellátási igazgatója is a rendszeres vérnyomásmérést és a gyógyszeres terápia betartását emelte ki. Ezzel kapcsolatban elmondta, tapasztalatok szerint a magas vérnyomással kezelt betegek jelentős része nem éri el a 140/90 alatti célértéket, ami abból fakad, hogy valamilyen oknál fogva nem veszik be gyógyszereiket.
Májusban az ország számos pontján lehet ingyenes vérnyomásmérésre jelentkezni, a helyszínek megtalálható a Magyar Hypertónia Társaság honlapján, illetve a társaság Facebook-oldalán.
Csütörtökön a Batthyány téren 10-18 óráig egy szűrőbuszban lehet ingyenes vérnyomásmérést kérni.