A Klauzál téren hatalmas tortát formázó ideiglenes kiállítóhely épült, melyben játékos formában, interaktív módon ismerhetik meg a látogatók a város múltját. A két részre osztott kiállítótér egyik felében egy húszperces filmen elevenednek meg Szeged történelmének fontosabb mozzanatai a régmúlttól kezdve a tatárjárást követő időszakig - amikor első ízben kapott városi rangot a település - a törökdúlást, majd az 1879-es árvizet követő újrakezdésen át egészen 1956-ig, majd napjainkig. A panorámahatású, 32:10-es képarányú vetítővásznon korabeli képek, animációk és látványos légi felvételek kötik le a nézők figyelmét.
A kiállítótér másik fele elsősorban a gyerekek számára ígér meglepetéseket. A látogatók kiszínezhetik különféle közlekedési eszközök - köztük a Szegedre jellemző bőgőshajó - rajzait, majd ezek a képek digitalizálást követően egy interaktív táblára kerülnek, ahol a résztvevők versenyezhetnek velük a szegedi Tisza-szakaszon, miközben fontos részleteket tudhatnak meg a város jellegzetes épületeiről. A szomszédos virtuális makettasztalon pedig az árvizet követő újjáépítés részesei lehetnek az érdeklődők, feladatuk a város szerkezetének kialakítása a meghatározó épületek elhelyezésével.
A múzeum helytörténeti kiállítóhelyén, a Fekete házban egy tárgyakra épülő kiállítást hoztak létre, amely 300 évnél messzebbre tekint vissza. A tárlat célja, hogy megmutassa azokat a helyeket, történéseket és szereplőket, amelyek meghatározták a város elmúlt évszázadainak alakulását. A kiállításon látható a többi közt az 1719-ben kelt, a szabad városi rangot megadó privilégium levél, a város újjáépítését követően csupán négy példányban vert, Ferenc József arcképével díszített arany emlékérem vagy Szent-Györgyi Albert Nobel-díja, melyet a tudós szegedi kutatásai elismeréseként nyert el. A látogatók az 1857-ben emelt ház ablakainál állva arról is képet kaphatnak, miként festettek a város utcái, amikor az árvizet követően víz borította azokat.