A hozzátartozók életébe villámcsapásként érkezett a hír a katasztrófáról – jelentette ki Szabó Márta gyásztanácsadó a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Elmondta, a dél-koreai hozzátartozók a tragédia után 2-3 nappal már Magyarországon voltak, és azóta a Duna partról, illetve a Margit hídról figyelik a mentési akciót arra várva, hogy mikor kerül elő családtagjuk. Mint mondta,

sokan talán még most is reménykednek,

hiszen egy hirtelen bekövetkezett tragédia után senki sem akarja elhinni a történteket. A hírt általában csak akkor tudják elhinni, ha valóban megismerik a körülményeket, és teljes mértékben megbizonyosodnak arról, ami történt – mondta el.

 

Egemlékező a hajóbalesetben elsüllyedt Hableány turistahajó közelében a Margit hídnál, dunai hajóbaleset
Megemlékező az elsüllyedt Hableány turistahajó közelében (MTI-fotó)

 

Egy hozzátartozó sokszor érzi magát tehetetlennek

Arról is beszélt, hogy egy hozzátartozó gyakran érzi magát tehetetlennek, és sokszor azzal vádolja magát, hogy nem volt jelen a balesetnél, és nem tudott segíteni. Úgy véli, ebben nyújtanak segítséget a különböző magyar és a jelen esetben dél-koreai megemlékezések és rituálék, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot.

Amikor valaki nem látja családtagját holtan, sokszor reménykedik abban, hogy még valamilyen oknál fogva élve előkerül, pedig legbelül már tudja, hogy erre nincs esély. Megjegyezte, sokkal nehezebb a gyász, amikor valaki nem kerül elő egy katasztrófa során, és egy üres koporsót temetnek el, de az is nyomasztó a családtagok számára, ha tudják, hogy szerettük miként és milyen körülmények között veszítette életét.

(Bővebben: ITT!)