Éppen 140 ével ezelőtt, 1868-ban, egy évvel a Kiegyezés után nyílt meg Gyulán az első közvágóhíd, ami a városban a húsipar kezdetét jelentette. Erről emlékezik meg október elsején a Gyulai Húskombinát Zrt. és a cég szakszervezeti tanácsa, a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete, valamint a város önkormányzata.

Az ünnepségsorozat délelőtt 11 órakor a Kétegyházi úton, az egykori közvágóhídnál kezdődik, ahol ismét megnyitja kapuit a Húsipari Múzeum, az épület falán pedig leleplezik a gyulai húsipar eddigi legnagyobb alakjára, a Stéberl Andrásra emlékező táblát. Itt köszöntőt mond Zám András nyugalmazott vezérigazgató, Perjési Klára polgármester, Horváth László, a Húsos című újság felelős szerkesztője, és Dinya Imre, a hentesek hagyományőrző egyesületének vezetőségi tagja.

A program ezt követően a gyulai városházán folytatódik ünnepi emléküléssel, ahol díszpolgári címet adnak át az egykori legendás vezérigazgatónak, a ma már a nyolcvanas éveit taposó Csiki Józsefnek. Csikinek az elmúlt század hetvenes éveinek közepén elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy állami nagyberuházásban Gyulán építették meg a húskombinátot. Ez is kerek évforduló, a Kétegyházi úti modern üzemet harminc évvel ezelőtt, 1978-ban adták át.

Az elismeréssel és a gyulai húsipar 140 éves évfordulójával kapcsolatban Durkó Károly önkormányzati tanácsnok, Ruck János, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója, Kapuvári József, Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Matula László, a Gyulai Hentesek Hagyományérző Egyesületének elnöke mond köszöntőt.

Bezdán János, a Gyulai Húskombinát szakszervezeti tanácsának elnöke a Hír6.hu-nak elmondta: hosszabb előkészítést igényel, de formálódik az a tervük, amely szerint hamarosan a belvárosban köztéri szobrot kap Stéberl András, a gyulai kolbász megalkotója és a helyi nagyüzemi húsipar megteremtője.