A közvetítők trükkjének az az oka, hogy a magyarok még mindig bizalmatlanok az ügynökökkel szemben. Problémát okoz az eladók számára, hogy a szolgáltatás színvonala nem mindig megfelelő, a 3-5 százalékos jutalék kifizetését sokan nem engedhetik meg maguknak.

Egyes ingatlanközvetítők a módszert egyébként nem tartják csalásnak, úgy vélik csak akkor lenne annak nevezhető, ha a telefonszám felhívását követően sem derülne ki, hogy ügynökről van szó. De ez csak egy vélekedés.

Egy másik gond az irreális árak kialakulása, melyről nemcsak a lakáseladók tehetnek, akik érzelmi okokból magasra tartják lakásuk árát, hanem a közvetítők is. Utóbbiak ugyanis belemennek ezekbe a túlzott árakba, hiszen ha nem tennék, az ügyfél másik irodához fordulna, így elesnének a közvetítői díjtól.

A szabályozás nem ér el mindenhová

Az ingatlanközvetítőkre vonatkozó szabályozás tehát nem ér el mindenhová. Egyesek szerint változtatni kellene rajta, míg mások ellene vannak. A legnagyobb hiányosság, hogy a szolgáltatás minősége nem mindig megfelelő. Ezen segíthetne, ha az ingatlanügynöki végzettséget nem féléves, OKJ-s képzés keretében lehetne megszerezni. Ehhez viszont jogszabályi változásra lenne szükség.

A Magyar Ingatlanszövetség viszont úgy véli, hogy nincs szükség az ingatlanközvetítéshez szükséges szakmai követelmények jogszabályi szigorítására. Mehrli Péter elnök szerint a magyarországi ingatlanos képzés Európában egyedülálló, de a szövetség a szakmával kapcsolatos standardot és etikai szabályzatot is készített.