A történet a tavalyi szerenádozáskor kezdődött. Ekkor több diák már igencsak "jókedvűen" érkezett a tanárokhoz, illetve a társaság nagy része már nem is tartott a szerenádozókkal, inkább szétszéledtek. Ezt tapasztalva a gyomendrődi gimnáziumban úgy döntöttek, idén nem kérnek a tanulók búcsúzásából, illetve az eseményt inkább az iskolában tartották volna. Az oktatók már a szülői értekezleteken is elmondták a problémát. A szülők és a nebulók nem értették a helyzetet, hiszen diáktársaik tavalyi "bűne" miatt, miért őket kell büntetni?

A pedagógusok álláspontja sem volt egyöntetű az esettel kapcsolatban. Többen azon a véleményen voltak, hogy egy ilyen szép tradíciót nem lenne szabad megszüntetni, mások a tavalyi eseményekre hivatkoztak, szerintük ennek már semmi köze nem volt a szerenádhoz.

A szerenád (olasz: serenata, spanyol: serenada) szó magyarul „éjjeli zenét" jelent.

Aztán az utolsó tantestületi ülésen megszületett a döntés, idén is a megszokott módon búcsúztathatják oktatóikat a gimnázium végzős tanulói. A kérdés már csak az, hogy a most érettségizők élnek, vagy visszaélnek majd a helyzettel?