Slusssssssz van
- Jellegzetes Rezsős-nevet választottál. A múlt évben megjelent próbaszámnak, a tót szó miatt nem volt diszkriminációs felütése?
- Abszolút nem. Főleg, hogyha mi mondjuk magunkról, hogy tótok vagyunk.
- Mint ahogy a romák is kimondhatják magukról, hogy cigányok...
- Igen. Illetve én csak '59-ben költöztem Békéscsabára. Majd egy kis kitérővel éltem Debrecenben is. Azonban az alapdolgok a zsigereimben, a fejemben vannak, és azok mind Csabához köthetők. Úgyhogy azt gondolom, hogy elférek itt a tótok között.
- A melanzs pedig az értelmező szótár szerint keverék.
- Az osztrákoknál a melanzs tejeskávét jelent. Ezért az újság barna, tejeskávé színű papírra van nyomtatva, kizárólag feketével. A melanzs, egy másik értelmezése egy textilipari fogalom, és azt jelenti, hogy több elemi színes szálból font fonal. Ez többek között arra is utal, hogy színes történeteket közlünk.
- Még ha egy lapos is az újság, de bizonyára van papír-, nyomda- és terjesztési költsége is. Kik támogatják a megjelenést?
- Kizárólag a hirdetőim a mecénások, ellenben nem akarok közepes- és óriáshirdetéseket.
I. évfolyam, I. szám, Gyöngyvér napja
- Ugyanakkor javában zajlik a kampányidőszak...
- Csakis civil témákat érintek, biztos, hogy nem fogok a politikával foglalkozni, ugyanis a TÓT Melanzs nem determinál.
- És leginkább kikhez szólsz?
- Ugye, rajta is van a címlapon, hogy kávéházi időhúzó.
- Persze, azonban én meg sajnos azt látom, hogy a mai újságolvasó ember, az ötven, de maximum a száz szavas cikkekhez van szocializálódva.
- Épp ezért szelektáltunk, és azért beszélek többes számban, mert egy kiváló technikai csapat áll mögöttem. Tehát 59 helyen jelenünk meg - kávéházakban, éttermekben, borozókban, lakótelepi sörözőkben -, főleg ott, ahol beszélgetnek az emberek, folyik a társasági élet, ahol a szimpla híreknél többről értekeznek.
- Valóban, van az írások között egy nagyon szép, klasszikus műfaj is, a tárcarovat.
- Szeretnénk szakítani minden, napjainkra jellemző sajtótrenddel, kerüljük a bulváros allűröket. Az állandóságra törekszünk, és ami a legfontosabb: száz százalékosan lokálpatrióta a lap, amelynek célja, hogy harmóniát és nyugalmat tükrözzön a megjelenésével.
Van, aki már ízlelgeti - a tejcsárdai időhúzó
- Becenéven nevezted meg a történeteid hőseit, akár Tersánszky a novelláiban.
- Nem lehetnek mindig kiírva a nevek. Álnevesítek, de minden történet igaz. Az első számban is, a Céb van című dolgozatban Kósza Józsefről szól a sztori, de legalább tízezren tudni fogják, hogy ki is valójában az arc.
Az elmúlt negyven-ötven évben, azért volt jó néhány karakteres figura a városban, akiknek az anekdotájuk túlél minden világégést. Egyébiránt nagyon jó mesélőim is vannak. És ahol ez az újság kvázi megjelenik, ezeket a históriákat mind hallották valamilyen formában.
- Miközben már a közvetlen szomszédunkat sem ismerjük, azonban nem tartasz attól, hogy ebben a multi-kulti-online-világban kinevetnek a print megjelenés miatt?
- Remélem, hogy nevetnek majd. Ugyanis az írások nem mennek szembe a világgal, hanem kapaszkodókat keres az olvasónak. Vidám, jó kedvű sztorikat teszünk közzé, amin valaki, ha egy kicsit is elmosolyodik, akkor már valamit ért ez az egész.
1
