A vadak még a kilencvenes évek közepén kerültek a Schumann családhoz, két tigris a pécsi, az oroszlánok a szegedi állatkertben születtek.
"Nagyon édesek voltak olyanok, mint a kiscicák, bent aludtak velünk a hálószobában, felváltva cumiztattuk őket a férjemmel, aki ősszel hirtelen hunyt el - meséli a Pécsi Napilapnak Schumann Józsefné Zita, aki most egyedül küzd meg a veszélyes ragadozókkal. - Az állatokon nagyon látszik, hogy nem tudják feldolgozni Józsi halálát, legjobban Sirkánnak a fiútigrisnek hiányzik.
Egy percig sem gondolkodtam, hogy mi legyen velük, annyira szeretem őket, ugyanúgy gondozom őket tovább, mint férjem tette, fel sem merült, hogy beadjam egy állatkertbe. Amikor etetem őket, Sirkán mindig agresszíven nyúl az ételért, olyan mintha rajtam kérné számon, hogy hol a gazdája, csak akkor nyugszik meg, amikor elfogyasztotta a napi 6 kilónyi húsiját" Az eleséget nem a húsbolt, hanem a vágóhídra, kényszervágásra ítélt állatok szolgáltatják, persze ha lenne, de most nagy hiány van belőlük, így kénytelenek beérni a csirke farháttal.
- Legutóbb egy szamarat tudtam szerezni nekik, nagyon örültek, de a lóhús az amitől egyszerűen megőrülnek, talán mert édeskés az íze - mondja Zita. A szibériai-bengáli tigris keverékeknél sosem lehet tudni, hogy mi jár a fejükben, ezért jobb, ha lakat alatt vannak. Zita sem jár be hozzájuk, mint mondja, nem támadnák meg, inkább attól lehet tartani, hogy a 300-400 kilós kedvencek seretettből megölelgetik, és maradandó sérülést okoznának. Rácson keresztül azonban sokszor egy puszit is ki lehet csikarni tőlük.
Két éves korukig szabadon jártak-keltek a lakásban, a gyerekek nyugodtan lovagolhattak a hátukon de ahogy idősödtek úgy sokasodtak a rigolyáik is, így saját területet kaptak. A szomszédok mindig örültek a ragadozóknak, ugyanis biztosak lehettek benne, hogy egy betörő sem akar leküzdeni egy éhes és üvöltő oroszlánt vagy tigrist. A Dél-Dunántúlon már csak itt élnek tigrisek, állatkertben Veszprémben vagy Budapesten láthatók. Tavasszal, amikor megindulnak az osztálykirándulások naponta állnak itt meg a turista buszok, hogy megcsodálják az állatokat. Igaz, hogy ez egy magán állatkert, de mint Zita mondja, ha valaki bekopog, szívesen megmutatja kedvenceit.






