Tóth Krisztina (Fotók: Such Tamás)
Feszült várakozás a teremben, növekvő zsivaj, csacsogás. Beszélünk. Kibeszélünk, átbeszélünk, túlbeszélünk, elbeszélünk, jobb esetben nem egymás mellett. Várunk. Végül megjelenik Tóth Krisztina és beszélgető társa, Kiss László író, a Bárka irodalmi folyóirat szerkesztője. Késett a vonat. Már fel se vesszük. Igen, már megszoktuk. Ez a mai magyar valóság, a mai magyar reality. „Egy kis elbeszélés témája." Talán éppen ilyen helyzeteket figyel, keres Tóth Krisztina, akit prózai munkásságáért Márai Sándor-díjjal is jutalmaztak. Groteszk képekbe sűrített sorstragédiák, fanyar humorral átszőtt élethelyzetek - ezeket jeleníti meg írásaiban, melyeket Halmai Tamás szavait idézve „a szövegek hétköznapi alaphelyzetből kiinduló, ám ahhoz minduntalan újszerű perspektívát kereső látásmód" jellemez. A kibeszélő show-kban határtalan örömét lelő Margitka néni, a komótos, nyugalmából kimozdíthatatlan mesterember mind-mind korunk hősei, akiket az írónő erőteljes vizualitással jelenít meg tárcáiban.

Hazaviszlek, jó? Gondolatban vagy képekben...
Tóth Krisztina Hazaviszlek, jó? című kötetében ötven „meglepő, humoros, eltántorító és szomorú" történetet gyűjtött össze, melyekből kettőt meg is osztott a lelkes publikummal. Damil címet viselő tárcája már-már csehovi szimbolikát épít fel, sejtet, tragédiákat sugall, a szavakon túl rejtőző valóságot tárja az olvasó /ez esetben a hallgató/ elé. A részletek válnak fontossá, az elejtett félmondatok, a kép mögött rejtőző háttér. Átterelődik a szó a szintén 2009-ben megjelent verseskötetére, a Magas labdára. Abból is felolvas. Verseit, akárcsak prózáját, erőteljes vizualitás jellemzi. A kötet keretét, vezérszólamát a nyitó /Hangok folyója/és záró /Esős nyár/ vers adja, a költőnő az utóbbit prezentálja a közönségnek. Figyelemre méltó a verseiben megjelenő zeneiség, dallamosság, mely különleges bájt kölcsönöz a költeményeknek.
Hétköznapi helyzetek, lírai parafrázisok, pár mondatba sűrített sorsok, az állatok világának tisztelete - ezt mutatta meg magából Tóth Krisztina tárcáin és líráján keresztül tegnap este a Békés Megyei Jókai Színház stúdiószínpadán. De vajon milyen titkokat rejt még számunkra a költő, az író, a nő?







