„...Folyton az motoszkál bennem - mint mindannyiunkban -, hogy életem során mekkora szarvashibákat követtem el. Egyiket jobban fájlalom, mint a másikat. Csakhogy, szemben másokkal, nekem legalább annyi megadatik, hogy jól odacsaphatok a vásznon."
„Azokról a fickókról, akik egész életükben csak a pénzt hajtják, aztán mire megszerzik azt a százmilliót, rádöbbennek, hogy semmijük sincs: elhidegült a feleségük, kábítószerbe menekültek a gyerekeik, elillantak a barátaik. Ha megálltak volna tízmilliónál, talán még megmarad a család. Kíváncsi lennék, hányan dobnák oda boldogan a fél vagyonukat egy teljes életért. Erről szól ez a film."
És Schwarzenegger is, akivel a nyolcvanas-kilencvenes években fej-fej mellett rivalizált. Nehéz volt rábeszélni?
„Pályafutásunk során legalább tízszer merült fel, hogy csináljunk együtt valamit, de sosem lett belőle semmi, mert... Mit szépítsem?! Ki nem álltuk egymást. (...) Aztán, ahogyan mind a kettőnknek elcsitult a karrierje, és Arnold fölcsapott kormányzónak, váratlanul összehaverkodtunk. (...)Kapott is érte eleget a sajtótól, hogy kormányzó létére elvállalta, mire mondtam neki, nyugi, minden politikus színész."
Fizikailag kiválóan néz ki. Így is érzi?
„...A rugalmasság száll el először, és mindig minden egyre jobban fáj. Ezeket tanultam meg kezelni. Régen elég volt fölturbóznom magam, hogy fájni fog, de csinálni kell. Ahogy öregszik az ember, úgy veszít egyre többet a rugalmasságából, és innentől kezdve itt, az agyban dől el, hogy mire hajlandó még. Annak idején abszolút túlzásba vittem a súlyzózást, ma már erre nem lennék képes, tehát teljesen át kellett állítanom a reakcióidőmet, a mozgásomat és a sebességemet."
A múlt hónapban volt 30 éve, hogy Pelével Magyarországon forgatta a Menekülés a győzelembe című filmet. Ennek emlékére nevezte el a The Expendables egyik hősét Pestnek, a másikat Budának?
„Abban a filmben minden áldott nap palacsintát csináltak belőlem. Eltörték az ujjam, kibicsaklott a bokám, minden bajom volt, mert a világ legjobb focistáival zártak össze. Még most is látom magam előtt a géppisztolyos reptéri katonákat, ahogy őrzik a komcsi szabadságot. Amikor húsz évre rá Andy Vajnával visszamentem, mintha egy másik városba érkeztem volna. Szerintem rettentően mókás, hogy Buda és Pest a két szereplő. Egyenesen zseniális!"






