A dél-karolinai Spartanburgben megtartott vitán elhangzott figyelmeztetés elsősorban Pakisztánnak szólt, amellyel különösön azóta mérgesedett el az Egyesült Államok viszonya, hogy egy amerikai kommandó május elején az Iszlámábádhoz közeli Abbotábádban végzett az al-Kaida évek ott bujkáló vezetőjével, Oszama bin Ladennel. Rick Perry texasi kormányzó kijelentette, hogy a Fehér Házba jutása esetén véget vetne minden külföldi támogatásnak, beleértve az Izraelnek folyósított kifizetéseket is, és minden országnak külön be kell bizonyítani, hogy "megérdemli" a támogatást. Álláspontján a vita folyamán úgy módosított, hogy Izrael mindenképpen jelentős összeget kapna.

Ezzel lényegében egyetértett Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó, aki szerint a pakisztáni segélyprogramot le kell állítani és felül kell vizsgálni. A politikus emellett hangsúlyozta, hogy amennyiben a "bénító szankciók" és más eszközök nem járnak eredménnyel az iráni katonai nukleáris program leállításában, akkor sor kerülhet a katonai akcióra, mert "elfogadhatatlan", hogy az iszlám köztársaság atomhatalommá váljon.

"Ha újraválasztjuk Obamát, akkor Iránnak lesz nukleáris fegyvere. Ám ha önök Mitt Romneyt választják meg, Iránnak nem lesz nukleáris fegyvere" - hangsúlyozta a politikus.

Newt Gingrich volt képviselőházi elnök - akinek támogatottsága Perrynek a viták közben elkövetett hibái és a Herman Cainnel kapcsolatos szexuális zaklatási vádak miatt jelentősen megnövekedett - szintén úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak "nem lesz más választása", mint a katonai beavatkozás, ha a titkos műveletek és az egyéb stratégiák kudarcot vallanának. Gingrich szerint a "fedett" és "tagadható" akciók célja az iráni tudósok kiiktatása és a rendszerek megtörése.

Perry egyébként Michele Bachmann minnesotai képviselőnőhöz hasonlóan helyeselte, hogy amerikai életeket fenyegető veszély esetén megengedett, hogy kényszervallatás alá vessék azokat, akiknek tudomásuk van a készülő terrorakciókról. Ron Paul texasi képviselő ezzel szemben határozottan ellenezte, hogy az amerikai állampolgárok alapvető jogait megsértsék a kényszerítő vallatótechnikákkal és élesen bírálta a külföldi beavatkozások politikáját. "Erkölcstelennek" nevezte azt az eljárást, ha az amerikai kormány terrorizmussal vádolt személyeket ölet meg. "Nem hiszem, hogy ilyen könnyen fel kellene adnunk a jogállamiságunkat" - jelentette ki Ron Paul.

Hermain Cainnek, aki bevallottan keveset tud a külügyekről - például néhány héttel korábban a jelek szerint nem volt tisztában azzal, hogy Kína nukleáris hatalom - sikerült melléfogások nélkül átvészelnie a CBS másfél órás közvetítését. Jon Huntsman volt pekingi nagykövetre, noha kiváló ismerője a világpolitikának, a csekély támogatottsága miatt csak kevés idő jutott a közvetítésből.

Perry egyébként tréfálkozással ütötte el az előző vitában jelentkezett, kínos emlékezetkihagyását. Amikor a műsorvezető kérdést tett fel neki az energiaügyi minisztériummal kapcsolatban - amelynek neve  nem jutott eszébe, amikor a korábbi műsorban fel akarta sorolni az általa eltörlendő három tárcát - a politikus így válaszolt: "Örülök, hogy ezt nem felejtette el." "Volt egy kis időm, hogy gondolkozzak ezen, uram" - mondta a kérdező. "Nekem is" - replikázott a közönség derültsége közepette az elnökaspiráns.

Rick Perry a lapok címlapjaira került kisiklása után féltucatnyi tévéműsorban próbálta meg helyre tenni a hibát - egyebek mellett azzal, hogy David Letterman humorista show-műsorában 10 vicces lehetséges indokot adott elő az üggyel kapcsolatban. Egyebek között azt mondta, hogy öt órán át tartó hatású serkentőitalt ivott hat órával a vita előtt, valamint azt, hogy nehezen tudta állni a jóképű Romney pillantását. A "csúcspoént" az adásban a Justin Bieber tinisztár körüli apasági botrányra élezték ki: a 61 éves Perry eljátszotta, azért akadt el a szava, mert megtudta, hogy a 17 éves kanadai popsztár az apja. A nagy port felvert memóriazavar a jelek szerint tehát nem vetett véget Perry kampányának, ám a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Texas első embere kiesett a republikánus elnökaspiránsok háromfős élbolyából, amelybe most Romney, Cain - és Gingrich tartozik. A CBS felmérése szerint Cain támogatottsága jelenleg 18, Romneyé és Gingriché pedig egyaránt 15 százalékos. A McClatchy-Marist felmérése azt állapította meg, hogy Romney 23, Gingrich 19, Cain pedig 17 százalékon áll.