1. Változtattak-e a szigorú adózási szabályok a feketegazdaság fehérítésén? Engedőbb szabályozás esetén nem érnének-e el mélyebb, több rétegben fehérítést? Hiszen más nyugati államokban adóalap csökkentő tényezőként merül fel minden költség, ami a tevékenységgel összefügg és számlával igazolva? Hiszen ami az egyik oldalon adóalap csökkentő, az a másik oldalon adóalap növelő. (gondolkodó)
A jogalkotó döntési körébe tartozik a gazdaságpolitika, ezen belül az adópolitika alakítása. Az adóhatóság az adótörvények végrehajtója, nem jogalkotó. Annak eldöntése, hogy mi számolható el költségként, szintén nem az adóhatóság, hanem a jogalkotó feladata. Az adózási szabályok szigorodása leginkább a szabályokat megszegő, az adókötelezettségüket elmulasztó adózókra vonatkozó bírság szabályok szigorodását jelenti. A magasabb összegű bírságok és az adózók egyre szélesebb körére kiterjedő ellenőrzések kétségtelenül a feketegazdaság fehérítése irányában hatnak, de még egyszer hangsúlyozom: a jogalkotás nem az adóhatóság feladata.
2. A mezőgazdaságban bevezetik-e a fordított áfa-fizetést? Ha igen minden terményre? Ha nem mindegyikre, akkor melyekre és azt hogyan választják ki? (irígy)
A kormány 2012. július 1. napjától tervezi a fordított áfa bevezetését a mezőgazdaságban (pl. a gabona, az olajos magvak és a fehérjenövények tekintetében). A végleges jogszabály szöveg természetesen még sokat változhat, hiszen egyelőre még csak a kormány tervezete ismert, az országgyűlés a viták során még számos ponton módosíthat, illetve folyik az uniós egyeztetés is. A tervezet az Országgyűlés honlapján megtalálható.
3. Ön szerint összeillő fogalmak-e a polgárbarát és adóhivatal? Ha igen, miért? Ha nem, miért? (nehezen működő vállalkozó)
Nincsenek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy szeretik-e az emberek a NAV-ot. A vállalkozások és a magánemberek sehol a világon nem szeretnek adózni, persze vannak olyan országok, ahol az adózói tudatosság nagyobb, jobban átlátják, hogy az adófizetés közvetve az állampolgárok érdekét is szolgálja. A mi feladatunk, a bizalom és a korrekt attitűd megjelentetése. Törekszünk az ügyfélbarát arculat kialakítására. Szeretni nem kell a NAV-ot, de mindenkiben tudatosulnia kellene, hogy az adóbevételek teljesülése közös ügyünk. Az állam ugyanis döntően ebből finanszírozza az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjakat, a közlekedést, a különböző beruházásokat, és még hosszan lehetne sorolni. A polgárok nagy része a szolgáltató („polgárbarát") adóhivatallal találkozik, csak a renitensek, mulasztók, jövedelem-eltitkolók ismerik meg az adóhivatal jóval markánsabb, úgynevezett hatósági arcát.
4. Vannak-e adataik arról, hogy a kormányváltás óta hogyan alakultak az adóbevételeik? Több vagy kevesebb, mint a kormányváltás előtt volt? Egyáltalán, mennyiségileg mik az elvárások Önökkel szemben? (számoló)
Költségvetési törvény számai :
Az első oszlop 2010-re, a második 2011-re, a harmadik 2012-re vonatkozik.
Személyi jövedelemadó 1 881 100 1 362 977 1 574 300 millió Ft
Általános forgalmi adó 2 313 900 2 488 964 2 722 000 millió Ft
TB (NyB+EB alap) 2 767 847 3 169 678 3 294 082 millió Ft
Társasági adó 609 300 288 021 356 200 millió Ft
Egyszerúsített váll. adó 182 600 180 100 225 018 millió Ft
Lakossági illeték 110 000 81 896 102 500 millió Ft
Összesen: 7 864 747 7 571 636 8 274 100 millió Ft
5. Mi a helyzet az úgynevezett aukciós, vagy kuponos oldalakkal? Ezeket vizsgálja a NAV? (K. Mánia)
Az aukciós és kuponos honlapokat ketté kell választani. Az aukciós vagy árverési oldalakon történő rendszeres, üzletszerű értékesítések vizsgálata 2012. évben is folytatódik. A jogalkotó éppen 2012. évre pontosította, egyértelműsítette a személy jövedelemadó törvény ide vonatkozó szabályait, illetve megjelentek az adózás rendjéről szóló törvényben az internetes próbavásárlás részletes szabályai is. A kuponos oldalak lényegében az eladók kedvezményes szolgáltatásait, értékesítéseit hirdetik, amelyeket letölthető és kinyomtatott kuponokkal lehet igénybe venni a vevőnek. Ebben a körben bevétel eltitkolás a bankszámlás pénzmozgások miatt nem igazán lehetséges, ez a terület nem számíthat kiemelt figyelemre.
Dr. Papp István, főigazgató
6. Mik a jelentősebb adóváltozások 2012. évben, illetve melyek az év közben hatályba lépő főbb változások?
A kérdésből nem egyértelmű, hogy annak feltevője pontosan mire gondol. Amennyiben a 2012. évre elfogadott jelentősebb módosításokra, akkor a válasz az, hogy azok részletes felsorolása önmagában kitöltené egy interjú műsoridejét, sőt akár többét is. Pár módosítást kiemelve megemlíteném a társadalombiztosítási járulék megszüntetését és helyette a szociális hozzájárulási adó bevezetését; az adójóváírás megszüntetését; a béren kívüli juttatások adózásának módosítását; az adózás rendjét érintő módosítások közül az új szabályként bevezetett adóregisztrációs eljárást, továbbá a 27 %-os áfa mérték bevezetését. Ezeken kívül még számos módosítás lépett hatályba, azonban, mint már említettem ezek teljes körű felsorolására egy interjú nem ad lehetőséget.
Amennyiben a kérdező a 2012. év folyamán még megvalósuló változtatásokra gondol, arról azt tudom mondani, hogy az az Országgyűlés által elfogadott jogszabályoktól függ, amelyekről előzetes hivatalos információval hivatalunk nem rendelkezik.
2012. évben, az eltelt időben még nem történt jelentős jogszabály módosítás, apróbb már több is.
7. Mely tevékenységi területeken lehet számítani az adóhatóság fokozott ellenőrzésére? (érdeklődő)
Az adóhatóság minden évben közzéteszi az ellenőrzési irányokat. Ez tartalmazza azokat a területeket, ahol az adózók fokozott ellenőrzésre számíthatnak:
A szolgáltató szektorban:
- nagykereskedelem
(különösen a mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme, a gabona, takarmány-, az élőállat- és a hús-, húskészítmény nagykereskedelme);
- közúti áruszállítás;
- raktározás, tárolás;
- vendéglátás;
- munkaerő-piaci szolgáltatás;
- biztonsági, nyomozói tevékenység;
- egyéb személyi szolgáltatás.
Ipari ágazatban:
- hús-, baromfihús-készítmény gyártása;
- épületek építése, egyéb építmény építése, speciális szaképítés, különösen bontás.
Mezőgazdaságban:
- növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások.
Kiemelten kell ellenőrizni a
- számítógépes programozással,
- saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadással, üzemeltetéssel
foglalkozó vállalkozásokat, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutató 50 %-a.
8. Hogyan működik az új rendszer a cégbejegyzés és az adóhatósági adószám megállapítása során, milyen tapasztalataik vannak az eltelt időszak alapján. (cégalapító)
Változatlan szabály, hogy a cégbejegyzésre kötelezett adózók továbbra is ún. „egyablakos” rendszerben, a cégbírósághoz előterjesztendő cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával tesznek eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüknek, azonban adószámuk megállapítása 2012. január 1-jétől nem automatikusan történik, hanem az ún. adóregisztrációs eljárás lefolytatását követően.
Lényege, hogy egy speciális adózói kör, a cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a törvényben felsorolt esetekben nem folytathatnak üzletszerű gazdasági tevékenységet, adószámot nem kaphatnak, illetve kiadott adószámukat törli az állami adóhatóság. A törvényi akadály a leendő, illetve működő cégek vezető tisztségviselőjének, képviseletre jogosult tagjának, illetve kft., zrt. esetében az 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagjának, vagy részvényesének személye lehet. Az akadály ezen személyek előéletében valósulhat meg. A jelentős és hosszú időn keresztül fennálló adótartozás, illetve az esetleges korábbi adószám-törlés ténye egyaránt kizáró oknak számít.
Az adóregisztrációs eljárás lefolytatására főszabályként – ha a cégbíróság által továbbított adatok alapján a törvényben rögzített akadályok egyike sem valószínűsíthető – 1 munkanap alatt sor kerül. Amennyiben az 1 munkanapos határidő alatt valamely akadály fennállása valószínűsíthető, úgy az eljárás lefolytatására 8 munkanapon belül kerül sor. Az újonnan alakultak esetében viszonylag egyszerű a folyamat, az adóregisztrációs eljárást támogató rendszer vizsgálja a fennálló akadályokat és az adóhatóság ehhez képest teszi meg a szükséges intézkedést. Az adótartozással érintett személyek esetén a folyószámla szakterülettel egyeztetés történik a szükséges döntés meghozatala előtt.
Az adóregisztrációs eljárással az újonnan alakuló vállalkozásokon túl, a már működő, változással érintett adózók érintettek. Hosszadalmasabb a változással érintett adózók felülvizsgálata, hiszen itt minden esetben felül kell vizsgálni, hogy valóban történt-e változás, azaz adóregisztrációs eljárással érintette-e az adózó. Ezt a vizsgálatot támogatja az ún. „cégbírósági egyablak” menüpont, melybe a cégbírósági bejegyzéseket tartalmazó végzések kerülnek, azok lekérdezése, illetve az esetleges hibás végzések adóhatósági kijavítása céljából. Ebben a menüpontban az adóregisztrációs vizsgálatot megelőzően azt is meg kell nézni, hogy van-e olyan technikai hiba (pl.: adóazonosító jel hibás rögzítése, hiányos lakcím stb.), ami javítást igényel, hiszen ezeket a hibákat jelenleg a cégbíróság nem tudja kijavítani. Gyakorlatilag ezt követően kerülnek bele a vezető tisztségviselő/tag változással érintett társaságok az adóregisztrációs eljárás rendszerébe.
Az adóregisztrációs eljárás folyamat során a cégbírósággal az adóhatóság napi kapcsolatban van, bármilyen probléma esetén a két hivatal azonnal jelez egymásnak. Az együttműködés alapján az adóregisztrációs eljárást működtető informatikai program folyamatos fejlesztéseken ment keresztül, a jelenlegi rendszer már megfelelően támogatja az adóhatósági munkafolyamatokat.
9. Mit tesz az adóhatóság, ha az adó megállapításhoz való joga elévült, és adózó a bevallásában Áfa visszaigénylést vallott, és kérte a túlfizetése kifizetését, de annak az adóhatóság nem tett eleget? Hivatalból vagy kérelemre kell eljárni az adóhatóságnak a visszatérítés során, és hogyan alakul a kamatfizetés kezdő időpontja? (áfa)
Ellenőrzési koordináció:
A kérdés feltehetően egy konkrét ügyre vonatkozik. Megjegyzem, hogy ez az eset a gyakorlatban nem igazán képzelhető el. Ha az adóhatóság egy áfa visszaigénylés jogszerűségét vizsgálja, akkor az éppen esedékes áfa bevallást vizsgálja. Nem igazán lehetséges, hogy a visszaigénylés jogszerűségéről ne szülessen döntés az elévülési időn (5 év) belül. Általánosságban azt lehet válaszolni, hogy ha az adóhatóság adó-megállapítási joga elévült, mielőtt döntött volna az áfa visszaigénylésről, akkor az adóbevalláshoz képest nem tud megállapítást tenni, így az adóbevallásban lévő adatok kerülnek az adózó folyószámlájára. Ha ez visszaigénylést tartalmaz, akkor a folyószámlán ez így fog megjelenni. Az egyéb adónemeken lévő esetleges tartozásokat is figyelembe véve a visszaigényelt összeget ki kell utalni. A kamatot a visszatérítés eredeti esedékességétől a kiutalás napjáig kell számítani.
Azonban, ha az elévülési időn belül benyújtott bevallásában bevallott túlfizetés visszaigényléséről beszélünk, amelyet az adózó nem kért sem átvezetni, sem kiutalni és az így keletkezett túlfizetés évült el, akkor az Art. 164 § (6) bekezdése alapján a költségvetési támogatás kiutalásához való jog elévüléséről van szó. Ezen esetben az adózó ezen összeg feletti rendelkezési joga teljes körűen megszűnik, tehát nem áll fenn sem a kiutalás, sem az átvezettetés lehetősége. Ilyen esetekben az adóhivatal hivatalból törli a fennálló túlfizetés összegét az adózó értesítésének mellőzésével, vagy az ügyfél kérelmére indult ügyekben az adózók határozatot kapnak.
10. Az adózó lakásingatlant adott el, majd egy éven belül lakásingatlant vásárolt, de ezt a tényt csak utóbb jelentette be az adóhatóságnak. Jogszerű-e ön szerint az illeték törvény szövege alapján késedelmi pótlékot felszámítani az adózó terhére, az illeték kiszabásától, annak törléséig terjedő időszakra? (érintett)
Az ún. cserepótló vétel kedvezményét az illetékekről szóló törvény alapján (Itv.) lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. A vevő az ott említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor a feltételeknek megfelelt.
Az Itv. szerint a vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni. Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé, míg az illetékből az illetékelőleg a határozat közlésétől számított 30. napon válik esedékessé. Az fizetési meghagyásban (határozatban) megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.
Amennyiben az adózó lakóingatlant vásárol, akkor a visszterhes vagyonátruházási illeték kerül a részére fizetési meghagyással kiszabásra. A cserepótló vétel kedvezményének
igénybevétele esetén a vagyonszerző a másik lakástulajdon eladását a megfelelő módon köteles igazolni, valamint a feltételek fennállásáról nyilatkozni. Amennyiben a másik lakás eladására a vásárlást megelőzően került sor az eladás igazolására a vagyonszerzőnek megvolt a lehetősége már a vásárolt ingatlannal kapcsolatos illeték kiszabását megelőzően is, amelyet több módon is megtehetett volna: akár magában a vételi szerződésben, akár a földhivatalnál az illetékkiszabásra való bejelentéskor a B400-as adatlapon, akár az adóhivatalhoz címzett külön kérelemben. Amennyiben a megfelelő igazolások becsatolásra kerülnek és a feltételeknek megfelel, akkor a vagyonszerzési illeték kiszabása során a kedvezmény már érvényesítésre kerül, vagyis a forgalmi értékek különbözete alapján történik meg az illeték kiszabása.
Amennyiben azonban az illeték kiszabásáig az eladás tényének igazolása nem történik meg, akkor a vagyonszerzési illetéket a vásárolt lakás forgalmi értéke alapján kell kiszabni. Az így kiszabott illetéket esedékességig meg kell fizetni. Amennyiben az esedékességig nem történik meg a megfizetés, akkor a meg nem fizetett illeték után (az esedékesség napjától a megfizetés napjáig) késedelmi pótlékot kell felszámítani.
Amennyiben az eladás beszámításának kérése már az illeték kiszabása után történt, akkor a vagyonszerző az illeték törlését (visszatérítését) kérheti.
A 2012. január 01-jét megelőző szabályok szerint tehát, amennyiben a törlési eljárás során megállapításra került, hogy a kedvezmény jogszabályi feltételei fennállnak, úgy az esedékességtől fennálló illetéktartozás (vagy megfelelő része) az adózó kérelme alapján törlésre került, a törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával. Tehát, ha az adózó a vagyonszerzés után az előírt illetéket az esedékesség napjáig nem fizette meg, akkor a 2012. január 01. előtti jogszabályi előírások alapján a késedelmi pótlékot fel kellett számítani, méghozzá az eredeti esedékességtől a törlés folytán való jóváírás napjáig.
Az Art. 165. § (1) bekezdésének 2012. január 01. utáni módosítása megteremtette azonban a jogszabályi lehetőséget arra, hogy a cserepótló vétellel érintett ügyekben utólagosan történő eladás beszámítási kérelmek esetén ne kerüljön sor késedelmi pótlék felszámítására, méghozzá nem csak a 2012. január 01-jén jogerősen el nem bírált ügyekben, hanem a hatálybalépést követően a 2012. január 01. előtti időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre kiterjedően is.
A kérdésre válaszolva tehát, az Art korábbi szabályozása alapján ezekben az esetekben a késedelmi pótlékot fel kellett számítani.
Dr. Papp István a Hír6.hu szerkesztőségében
11. Ön szerint, a modern kereskedelmi viszonyok mellett, hogy tudja a vevő biztosítani az adólevonáshoz való jogát (Áfa), ha az áru korábbi eladóját nem ismeri, és az üzleti titok miatt a "lánc" korábbi elemeire nincs rálátása? (velős)
Az áfa törvény értelmében az előzetesen felszámított áthárított áfát a vevő levonhatja. Ez a levonási jog. Ahhoz, hogy ezzel a joggal élhessen, tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelni. Formai követelmény például az okirat (számla) megléte. Tartalmi követelmény például, hogy valós megtörtént gazdasági eseményről legyen szó. Ha a vevő felé ténylegesen megtörtént az értékesítés, ténylegesen igénybe vette a szolgáltatást, igazoltan megvásárolta a terméket, és erről az okirat is rendelkezésre áll, akkor élhet az áfa levonási jogával.
A vevő levonási jogához nincs köze annak, hogy a terméket korábban hányan és milyen módon értékesítettek. Sőt valójában az adólevonási jogát az sem befolyásolja, hogy az ő eladója az áfát megfizette-e. Tehát általánosságban elmondható, hogy nem szükséges a vevő adólevonási jogának érvényesítéséhez az, hogy az áru korábbi eladóját, az értékesítési lánc korábbi tagjait, a közöttük lévő szerződéses kapcsolatot ismerje. Persze egész más a helyzet, ha a láncolatot eleve áfa csalás miatt hozták létre. Ebben az esetben persze a vevő is tud arról, hogy valójában nem történt értékesítés, így persze nem illeti meg a levonási jog sem.
Közéleti sarok: Dr. Papp István válaszol
