Az önkormányzat a 2010. évi 2796,8 millió Ft összegű működési költségvetési kiadásából 1806,6 millió Ft-ot (64,6%) a kötelező feladatok, 990,2 millió Ft-ot (35,4%) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az önként vállalt feladatokra fordított működési kiadások részaránya a 2007-2009 év átlagához viszonyítva a 2010. évre 8,8 százalékponttal, 307,2 millió Ft-tal emelkedett. Az önkormányzat önként vállalt feladatának tekintette a középfokú oktatási, a kollégiumi, a szakképzés szervezési, a közgyűjteményi, a közművelődési, az alapfokú művészetoktatási feladatokat, az idősek átmeneti elhelyezésének biztosítását, a gyermekjóléti szolgálat és a pedagógiai szakszolgálat működtetését, továbbá a gyógyfürdő üzemeltetését, a színházi, a turisztikai és a kábeltelevízió szolgáltatások biztosítását, valamit a civilszervezetek működéséhez való hozzájárulást.

A folyó költségvetés egyenlege (a működési jövedelem) 2007-2010 között összességében 1342,2 millió Ft működési forrástöbbletet mutatott. A működési jövedelem 2007-2009 között nőtt, 2010-re csökkent a költségvetési támogatás és kamatbevétel kiesése miatt. A működési jövedelem először 2010-ben nem nyújtott fedezetet a tőketörlesztésre egyrészt a folyó bevételek csökkenése, másrészt a 2010-ben megkezdett kötvénytörlesztés hatására.

A város felhalmozási költségvetésének egyenlege változó volt. 2007-ben és 2009-ben együttesen 403,5 millió Ft felhalmozási forrástöbblet, 2008-ban és 2010-ben összesen 1324,1 millió Ft felhalmozási forráshiány keletkezett. A vizsgált időszakban az önkormányzat 2514,3 millió Ft értékű fejlesztést (beruházást és felújítást) fejezett be. A 2010. év végén folyamatban lévő 2342,9 millió Ft tervezett bekerülési költségű fejlesztésekhez 2010. december 31-ig 561,0 millió Ft kifizetést teljesítettek. A 2010. évet követően 1781,9 millió Ft kötelezettséget vállaltak, amelyet 11,6%-ban (206,4 millió Ft) a kötvényforrás maradványából, 62,5%-ban (1114,2 millió Ft) EU-s és 25,6%-ban (455,5 millió Ft) hazai támogatásból, valamint minimális, 0,3%-ban (5,8 millió Ft) saját bevételből terveztek finanszírozni. Az EU-s támogatásból megvalósult fejlesztések előfinanszírozása nem okozott likviditási gondot. A kifizetések teljesítésének fedezete egyrészt támogatási előlegekből, másrészt a szükséges saját forrás a kötvénybevételből, a még hiányzó támogatások megelőlegezése az átmenetileg szabad pénzmaradványból és folyó évi bevételből biztosított volt.

A működési forrástöbblet ellenére a pénzügyi egyensúly fenntartása, a felhalmozási forráshiány finanszírozása külső forrás bevonásával – hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelekkel és fejlesztési célú kötvénykibocsátással – volt biztosítható. Az önkormányzat adóssága jelentősen nőtt az ellenőrzött időszakban. Az adósságállomány 2006. december 31-ről a 201I. év I. félév végére 848,6 millió Ft-ról 2079,4 millió Ft-ra emelkedett.

Az önkormányzat 2011. év I. félév végi pénzintézeti kötelezettségéből 4,9 millió Ft hosszú lejáratú forinthitel felvételéből, 5186,1 ezer CHF és 3679,2 ezer EUR fejlesztési célú kötvények kibocsátásából, 2182,7 ezer CHF fejlesztési célú hosszú lejáratú hitelek felvételéből keletkezett. Ezek miatt az Önkormányzatnak a 2011-2013. években 9,8 millió Ft, 3796,7 ezer CHF és 981,0 ezer EUR tőke- és kamattörlesztést kell teljesítenie, melynek forrása a – saját bevételeket (helyi adókat is) figyelembe véve – képződő működési jövedelem, a 79,7 millió Ft mérlegben kimutatott követelésállomány és a forgalomképes nettó ingatlanvagyon. A 2014. évtől fennálló további pénzintézeti kötelezettségek összege 4454,9 ezer CHF és 3511,3 ezer EUR.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint a tőke- és kamatkötelezettségek forrása a működési jövedelemtermelő képesség változatlan feltételezése mellett a növekvő saját bevételek (elsősorban a helyi adók), valamint a törlesztéskor meglévő forgalomképes ingatlanvagyon. Középtávon, 2014-től az esedékes pénzintézeti kötelezettségek teljesítésének forrásai nem biztosítottak, mivel a jelenleg ismert feltételek alapján számított működési jövedelem – a csökkenő költségvetési támogatás mellett – középtávon várhatóan nem nyújt fedezetet a növekvő összegű tőketörlesztésre. Az önkormányzat a 2006-2010. években az árfolyamváltozás miatti különbözetet nem mutatta ki, mivel a devizában fennálló kötvénykötelezettségei év végi értékelését nem végezte el. A mérleg szerinti pénzintézeti kötelezettségekhez képest az árfolyamváltozás – el nem számolt – hatása a 2010. év végén 620,9 millió Ft volt. Az árfolyam emelkedés növeli a fennálló pénzintézeti kötelezettségek teljesítésének kockázatát.

Az önkormányzat minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságainak kötelezettségei is befolyásolhatják az önkormányzat pénzügyi egyensúlyát. A gazdasági társaságoknak a 2011. évtől 21,7 millió Ft pénzintézeti kötelezettséget, 8,8 millió Ft lízingkötelezettséget és 89,6 millió Ft szállítói tartozást kell rendezniük. Ezek nem teljesítése kockázatot hordoz, ha – csőd- és felszámolási eljárásban – a bíróság megállapítja az önkormányzat korlátlan és teljes felelősségét. A kötelezettségek jelenlegi nagyságrendje – az önkormányzati költségvetés nagyságára tekintettel – nem jelent az Önkormányzat számára komoly pénzügyi kockázatot.

Az önkormányzat vizsgálta a költségvetés-készítés során, hogy számára az elhasználódott eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent. A 2007-2010. években eszközpótlásra 1216,2 millió Ft-ot fordított, amely 21,2%-kal a tárgyi eszközök után elszámolt 1543,5 millió Ft értékcsökkenés alatt maradt.

Az önkormányzat pénzügyi helyzetének javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett a 2007-2010. években (álláshely-csökkentések, képviselői tiszteletdíjak és civil szervezetek támogatásának csökkentése, szociális és gyermekjóléti feladatok átadása többcélú társulásnak, eszközök, értékesítése, helyi adómentesség megszűnése), amelyek együttes hatása – az önkormányzat adatszolgáltatás alapján – 811,2 millió Ft-tal javította a pénzügyi helyzetét. A korábbi ÁSZ-ellenőrzés során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi javaslatot hasznosították.

Mindezek alapján az önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid távon biztosított, a pénzügyi egyensúly középtávú helyreállítására és hosszú távú megőrzésére fel kell készülnie - olvasható a jelentésben, ami egyúttal egy javaslatot is tesz Babák Mihály polgármesternek.  Mint az ÁSZ írja: Az önkormányzat pénzügyi egyensúlyának középtávon történő helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében továbbra is kezdeményezze bevételszerző és kiadáscsökkentő lehetőségek feltárását. Terjesszen a képviselő-testület elé a pénzügyi egyensúlyi helyzet középtávú helyreállítását és hosszú távú megőrzését biztosító programot. Továbbra is tartsa fenn az elkülönített (kockázati) tartalékot és bővítse ki az egyensúlyi tartalékképzési feladattal, a jövőbeni adósságszolgálat teljesítése érdekében. Tegyen javaslatot a feladatellátás további racionalizálására. Tekintse át az önként vállalt feladatok finanszírozhatóságát. Mutassa be a képviselő-testületnek félévente legalább három évre kitekintően a kötelezettségek teljes körére szóló finanszírozási tervet, a források számszerűsített megjelölésével.