A birkózás története 1921-ben kezdődött az Orosházi Levente megalakulásával a városban. Az elmúlt kilencven évben több névváltoztatás is történt, de a lényeg sohasem változott, a város birkózósportja életben volt, életben maradt. Hívják akár MÁV Előrének, Spartacusnak vagy OMTK-nak. Jelenleg Orosházi Spartacus Birkózó Klub az önálló egyesület neve. Orosházán mindig voltak kiemelkedő képességű, tehetségű és eredményességű versenyzők. Csak néhány név a korábbi évek nagy bajnokai közül: Radics József, Birki József, Szenvedi Ferenc, Berta Károly, Gogán Norbert, Fekete Bálint a 60-as évekből. Zsura János, Koós Lajos, Mészáros László, Márta Mihály, Horváth Mihály, Jeszenszky P. László a 80-as évekből. A közelmúlt és a jelenkor kiválóságai Kiss Tamás, ifjúsági Európa-bajnok, Jeszenszky P. László, Ivanics András, Hangya János, Kiss István, Kiss Gergely, Györgyi Péter.

kiss gergo birkozas, birkózás, Kiss Gergő
Az Orosházi Spartacus Birkózó Klub legismertebb versenyzője Kiss Gergely, aki idén második olimpiájára készül, kvalifikációs versenyekre jár

Az Orosházi Spartacus Birkózó Klub elnöke, Széll Attila tagja a Magyar Birkózó Szövetség elnökségének is. A három évvel ezelőtt megválasztott klubvezető egyre növekvő létszámú egyesületet vezet.

- Alapvetően az utánpótlás nevelésével foglalkozunk, elsődleges célunk bevonni a birkózásba a lehető legtöbb kisgyereket – kezd bele az egyesület ismertetésébe Széll Attila. -  Mert csak akkor találhatjuk meg a jövő bajnokait, ha minél több gyermeket megismerünk. Az egykori Szovjetunió utódállamaiban egymillió igazolt versenyző van, Magyarországon mindössze 2 500.

Orosházi Spartacus Birkózó Klub, Orosháza, 20120429
Széll Attila: ... nem lehet más célunk, mint növelni a birkózás iránt érdeklődő gyerekek számát (galéria itt!)

- Azt a számot itthon sohasem érhetjük el...

- Nem is azt mondom, hogy ez a cél, nem is lehet. Csak érzékeltetni akartam, hogy a világban milyen nagy a konkurencia. Ha ezt lefordítjuk a magyar viszonyokra, akkor nekünk sem lehet más feladatunk, mint növelni a birkózás iránt érdeklődő gyerekek számát. Ez egyesületünk egyik legfontosabb programja.

- Hogyan csinálják? Hogyan végzik ezt a munkát?

- Az első és legfontosabb, oda megyünk, ahol a gyerekek élnek, az iskolákba. Orosházán hat általános iskolával vagyunk kapcsolatban, de kijárunk Tótkomlósra, Pusztaföldvárra is edzéseket tartani. Nagyszénáson is volt saját bázisunk, de ők mára különváltak tőlünk. Tulajdonképpen ez a legjobb változat, mert azt jelenti, hogy ott megteremtődtek a személyi feltételei is a birkózás fenntartásának.

- Ezekben az iskolákban hogyan szeretik meg a birkózást a gyerekek?

- Úgy, hogy részt vesznek a Mr. Tus programban. Ez Dr. Hegedűs Csaba, olimpiai-, világ- és kétszeres Európa-bajnok találmánya. A birkózó szövetség elnöke ezt a becenevet még 1971-ben, a szófiai világbajnokságon kapta, ahol minden ellenfelét tussal győzte le! Ő dolgozta ki azt a rendszert, ahol a gyerekek iskolai oktatás keretében sajátíthatják el a sportág alapjait. Napi két edzés, kollégiumi elhelyezés és tanulás, ez a Mr. Tus iskolák lényege. Büszkén mondhatom, hogy miénk az első vidéki iskola.

- Ennek megvalósításához szükséges az iskolák együttműködése is.

- Igen, de ez Orosházán megoldott. Az önkormányzat kiemelten támogatja a birkózást, lehetőségei szerint mindent megad ahhoz, hogy a város egyik sikersportágát életben tarthassuk. Így segített a Mr. Tus program beindításában is.

- Jelenleg hány tagja van az egyesületüknek?

- Körülbelül nyolcvanheten vagyunk, a gyerekek tízéves koruktól kapnak igazolást. Munkánk során megtapasztaltuk, a gyerekek szeretnek birkózni. Ám az igazsághoz tartozik, hogy a foci és a karate is sokkal könnyebb sportágak, mint a birkózás. Csak akkor tudjuk tehát magunkhoz kötni a gyerekeket, ha alaposan felkészítjük, megtanítjuk őket a sportág alapjaira. Ezért nagyon nagy a felelősségük a legkisebbek edzőinek.

- Hány szakemberrel dolgoznak?

- Három főfoglalkozású és három másodállású edzőnk van. A legközelebbi tervünk az, hogy ne csak edzői képesítéssel rendelkezzenek, hanem testnevelő tanári diplomával is. Ezért most azon dolgozok, hogy támogatni tudjuk őket a tanulásban.

- Magyarországon nincs sok birkózó egyesület. Önök hol állnak az egyesületi rangsorban?

- A Vasas és a BVSC mögött a harmadik helyen. Úgy értük el ezt az eredményt, hogy nincsen első osztályú felnőtt csapatunk, viszont van csapatunk minden korosztályban. Felnőtt bírkózóink a tizenöt csapatos NB II-es bajnokságban az ötödik helyen végeztek. Egyébként az első osztályban összesen nyolc csapat indult. Az igazság az, hogy legjobb birkózóinkat elszippantják a pénzes nyugati klubok. A legjobb magyar birkózók kilencven százaléka a Bundesligában játszik, ott, ahol jól megfizetik őket.

Szél Attila, Orosházi Spartacus Birkózó Klub, Orosháza, 20120429
Széll Attila, az egyesület elnöke
- Ön milyen birkózó múlttal rendelkezik?

- Én nem birkóztam, én az OMTK-ban fociztam, de a sport iránt elkötelezett vagyok. Szerintem minden gyermeknek kellene sportolni, és mindenképpen küzdősporttal kezdeném a képzésüket. Birkózás, atlétika, torna, ezek azok a sportágak, amelyek kellő alapot adhatnak a későbbi egyéb sportsikerekhez, akár egyszerűen csak az élethez. Mi itt a birkózó klubban hiszünk ebben, és meg is tanítjuk a gyerekeket küzdeni.

Köztudomású, hogy a birkózás egyik legfontosabb kiegészítő sportága a foci, illetve minden egyéb, focival játszható játék. A "békeidőkben" - a rendszerváltozás előtt - a különböző válogatottak közös edzőtáboraiban a birkózók lábteniszben szinte verhetetlenek voltak, és legendás volt futballimádatuk is. Nincs ez másképpen napjainkban Orosházán sem. Az orosházi birkózók nem csak a szőnyegen, de a parketten is népszerűek. Csapatuk elindult a városi kispályás labdarúgó bajnokságban, mérkőzéseiket mindig kiemelt figyelem kíséri – mert azokon a meccseken mindig történik valami. Ha más nem, néhány egyenlőtlen ütközés mindenképpen. De azért játékban sem a „futottak még..." kategóriába tartoznak.