A gyár története a múlt század közepére nyúlik vissza, a háború utáni első tervciklusban, a hároméves terv (1947–1950) keretében hoztak létre a mai gyár területén egy mezőgazdasági gépjavító telephelyet – klasszikus nevén gépállomást. A következő kardinális dátum a gyár életében 1972, ekkor indították be a kukoricacsőtörő-adapterek gyártását. A nyugat-európai piacra 1985-ben, az észak-amerikai piacra 1989-ben jutottak el az orosházi kukoricabetakarító adapterek. A rendszerváltás után ez az önmagában is sikeres magyar cég privatizálódott, egy kanadai családi vállalkozás, a Linamar Corporation tulajdonába került.

A cég ügyvezető igazgatója Ivanics János már Mezőgép korában is a vállalat alkalmazottja volt, a privatizáció után pedig ő lett az ügyvezető igazgató.

Ivanics János, linamar, Orosháza, 20120503
Ivanics János ügyvezető igazgató
- A cég a privatizáció után kanadai tulajdonba került. Bár Önök akkor már exportálták termékeiket Észak-Amerikába, ebből azért nem következik egyenesen, hogy egy tőkeerős kanadai vállalkozó megvásárolja egyik beszállítóját. Miért Önökre esett a Linamar választása?

-  Egyértelműen a magyar szál miatt. A kanadai Linamar tulajdonosa ugyanis 56-os magyar mérnök, Frank J. Hasenfratz. Itthon szerszámkészítőként és gépészként dolgozott, a Linamar gyárat 1966-ban alapította. A mai napig ő a cég elnöke.

-  Ön részt vett a gyár privatizációjában?

- Igen, részt vettem. Azt gondolom, hogy a magyar vonatkozás mellett azért minket választott Hasenfratz úr, mert már jól ismerte a munkánkat. A privatizációkor mi már régi beszállítói voltunk a Western kombájngyárnak, amely a Linamar tulajdonában volt. Ezért pontosan tudta, hogy mit vásárol meg. A Linamar Corporation folyamatosan növekszik. Kanadában és az Egyesült Államokban lévő gyárain kívűl először Mexikóban, aztán Európában, majd most legutóbb Kínában jöttek létre Linamar divíziók.

- Európában hol vannak még Linamar vállalatok?

- Legelőször Magyarországon, Orosházán volt, aztán Németország és Franciaország következett. A Linamar mindig ott hoz létre gyárakat, ahol a piaci részesedése azt indokolttá teszi. Az európai gyárak az európai piac igényeit elégítik ki.

- Az orosházi gyár, nagyságát tekintve hol helyezkedik el az európai gyárak között?

- Többféle szempont szerint értékelhetjük ezt a kérdést. Az árbevétel szempontjából nem a mienk a legnagyobb, de az biztos, mi foglalkozatjuk a legtöbb dolgozót. A két orosházi és a békéscsabai divízióban összesen 2 200 embert foglalkoztatunk. Ezzel a régió egyik legnagyobb munkáltatói mi vagyunk.

Robot hegesztő, linamar, Orosháza, 20120503
Hegesztőrobotok - a Linamar a legmodernebb technológiákkal dolgozik
(Galéria itt!)

- A mezőgazdasági gépgyártás mellett az autóipari alkatrészgyártás egyre nagyobb szerepet kap a gyár életében.

- Így van. Sőt! A fejlődés dinamikáját és sebességét autóipari termékeink számának növekedése hozta magával. A Linamar tudatosan készült az autóipari szerepvállalásra és ebben a fejlődésben Kanadában a mi gyárunknak is komoly szerepet szántak. Ezért vásároltuk meg a privatizáció után egy évvel, 1993-ban, a General Motors angliai leányvállalatától a vákuumszivattyú összeszerelő sort. Két évvel később, Magyarországon elsőként, megszereztük a Q 1-es beszállítói minősítést a Ford gyárnál. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül a Ford autógyári beszállítói lettünk.

Hegesztő, linamar, Orosháza, 20120503
Munkában egy hegesztőmunkás; a Linamar, ha szükséges, hagyományos technológiákat is alkalmaz (Galéria itt!)

- A Linamar miért gondolta úgy, hogy autóipari tevékenységét Magyarországon fejleszti tovább?

- Azért, mert felmérte az autóipar fejlődésének, cselekvésének irányait. A japán és koreai, de az európai autógyárak is Kelet-Európában hoztak létre új gyárakat. Arról már beszéltünk, hogy a Linamar terjeszkedési stratégiájának filozófiája, hogy gyárai saját földrajzi környezetüket szolgálják ki. Logikus volt tehát, hogy a magyar autóipari divizió került fejlesztésre, és ez a fejlesztés tovább folytatódik.

- Nemrégen Orosházán adtak át, jelenleg a békéscsabai gyárukban építenek gyártócsarnokot. Nem következhet az be, hogy a gyár nagysága miatt egyszerre csak áttekinthetetlenné válik?

- Nem. Mi úgy tartjuk, 12-15 000 négyzetméter az a gyártási terület, ami még jól áttekinthető és irányítható. Ha egy-egy gyáregységünk meghaladja ezt a méretet, akkor új divíziót hozunk létre. Jelenleg például Békéscsabán és Orosházán három önálló divízió működik. Az Oros Divízió 1 mezőgazdasági gépgyártással, a LPD 2 autóalkatrészek gyártásával foglalkozik Orosházán, a békéscsabai gyárunk jelenleg a PPM 3, ahol alapvetően autóipari alkatrészgyártás, de egyéb termelés is folyik. A csabai gyár meglévő csarnoka hétezer négyzetméterrel bővül, ezzel az összes termelési területe 17 000 négyzetméter lesz. Ha a piac azt igényli tőlünk, hogy továbbfejlődjünk, akkor majd létrehozzuk a Linamar Magyarország Zrt. negyedik, önálló divízióját is.

Linamar, Orosháza, 20120503
A hatalmas gyártócsarnokok a legmodernebb gépekkel felszereltek

- Önök a munkaerőpiacon nem nagyon található, úgynevezett hiányszakmás embereket foglalkoztatnak. Mint a régió egyik legnagyobb munkaadója, van beleszólásuk a környék szakmunkástanulóinak képzésébe?

- A munkaügyi központokkal, az iskolákkal és a különböző képző, átképző intézetekkel is kapcsolatban vagyunk. A megyei középfokú tanintézetekkel karöltve együttműködünk az úgynevezett duális oktatásban, ami azt jelenti, hogy az elméleti tárgyakat az iskolában tanulják a gyerekek, a speciális szaktárgyakat pedig nálunk a gyárban. Fejlődésünk üteme miatt nekünk folyamatosan szükségünk van szakmunkásokra, ezért is léptünk be már a képzés területén a munkaerő piacra.

Linamar, Orosháza, 20120503
A Linamar együttműködik az oktatási, átképző intézetekkel, a gyárban folyamatosan képzik a szakmunkásokat (Galéria itt!)

- Mint a régió egyik legnagyobb gyára nemcsak a saját dolgozóinak biztosít folyamatosan munkát és bevételt, hanem a beszállítóknak is.  Ez Ön szerint hány további magyar családot érint?

- Ezt nem tudom. Azt viszont tudom, hogy tavaly, 2011-ben, tizenhat milliárd forintért vásároltunk magyar beszállítóktól termékeket. Ezt a pénzt szállítóknak, fuvarozóknak, szerszámgyártóknak és különböző egyéb szolgáltatóknak fizettük ki.

- A válság hogyan érint egy világcéget?

- Mi elsősorban exportra gyártunk, nekünk tehát alapvetően kedvezett a forint gyengülése, nőttek a bevételeink. Az így keletkezet profitot fejlesztésre fordítottuk, gyorsan reagáltunk a gazdasági változásokra, tehát alapvetően jól jöttünk ki ezekből a válságos évekből.

- És a forint hektikussága, értékének állandó változása?

- Ez megnehezítette a tervezhetőséget, ebből a szempontból természetesen minket is érintett a válság, mint minden termelő vállalatot.