A múzeum munkatársai a közgyűjtemény aulájában egy könyvet bocsátanak majd a Munkácsy utcai látogatók részére, akik megfogalmazhatják a Munkácsy Mihállyal kapcsolatos érzéseiket, gondolataikat, illetve leírhatják a Munkácsy utcai létet érintő történeteiket.

Szegeden már 1880-ban, vagyis Munkácsy Mihály életében utcát neveztek el az akkorra az egész világon ismertté vált magyar festőgéniuszról. A szegedi nagyárvíz után egy évvel Munkácsy mellett több még élő magyar nagyság adott ihletet a közterületekről döntést hozóknak, ekkor kapott szegedi utcamegnevezést Jókai Mór és Arany János is.
Munkácsy Mihályt váratlanul érték és meghatották a szegedi hírek. A mester levélben mondott köszönetet a városnak. „Oly kitüntetésnek veszem ezt, amire örökké és mindenek fölött büszke leszek. Midőn e fölött mély megindulásomat és legbensőbb köszönetemet nyilvánítom, nem hallgathatom el, mily buzdításul és mily lélekemelően hatott reám látni, hogy szeretett hazám legnagyobb városa működésemet és annak néhány eredményét ily érdemen fölül jutalmazza" - írta a világhírű művész.

Számos településen Munkácsy halála után nem sokkal neveztek el közterületet a felejthetetlen alkotóról; Makó városa például még a haláleset évében döntött ekképpen, Zalaegerszeg három évvel később határozta el magát, Kiskunfélegyháza 1929-ben, Szombathely pedig 1950-ben nevezett el utcát Munkácsyról.

A szegedi múzeum Munkácsy-tárlatán 41 műalkotást tekinthetnek meg az érdeklődők, a bemutatott kollekció biztosítási értéke 7 milliárd forint.