- Pontosan hány gyermek tanul a város általános és középiskoláiban?

- Jelenlegi adataink szerint általános iskoláinkban a tavalyinál 22-vel több, 470 gyermek kezdte meg tanulmányait és további 89 jelentkezett nem önkormányzati fenntartású iskolába. A Lencsési Általános Iskolában még eggyel több osztályt is indíthattunk a tavalyinál, összesen négy osztályban kezdték meg tanulmányaikat az elsősök. A kilencedik évfolyamra iskoláinkba összesen 1256 tanulót vettünk fel, a város összes középiskolájában mintegy 8000 diák tanul.

- A demográfiai adatok mit mutatnak az iskolák jövője szempontjából? Ön szerint elképzelhetőek belátható időn belül újabb iskolabezárások, összevonások?

- A demográfiai hullámvölgy már túlhaladt az általános iskolákon. Az általános iskolák átszervezése befejeződött, ott jelentős változások már nem várhatók.

Kiss Tibor alpolgármester 3, Békéscsaba, 20110318
A demográfiai hullámvölgy most érte el a középiskolákat...
- És a középiskolákban?

- A demográfia hullámvölgy most érte el a középiskolákat. A gyermekek számának csökkenése miatt a tavalyi tanévhez képest kevesebb osztály tudtunk indítani, mint korábban. Békéscsaba középiskolásainak 80 %-a vidéki, ezért ez nem csak a békéscsabai középiskolák egymás közti versenyét teszi még élesebbé, de  erősödik a verseny a csabai és a vidéki középiskolák között is.

- Jelentős változás volt az idén a város középfokú oktatásában, hogy a BÉKSZI Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskolájának Baross utcai épületét az evangélikus egyház megvásárolta. (általános iskola céljára – szerk.).

- Igen, ennek az a legnagyobb előnye, hogy az iskola új helyre költözött, a Kazinczy utca 8. szám alá, az egykori 10-es iskola épületébe. Az új épületnek köszönhetően nem kell többé délután is megszervezni az oktatást, mert minden osztály számára biztosítható tanterem. Van tornaterem, és az étkeztetés is helyben oldható meg. Nem tudtuk volna az épületet a tanévkezdésre átalakítani a szakoktatók, pedagógusok és az iskola diákjainak egész nyári folyamatos munkája nélkül. Ezt ezúton is köszönjük nekik. A szakképzési rendszer megújulását így már új épületben fogadhatják. 2013. évi tanévtől kezdődően a most még csak opcióként választható, 8. évfolyamra épülő 3 éves szakképzés kötelező jelleggel minden szakiskolában bevezetésre kell, hogy kerüljön.

Kiss Tibor alpolgármester 2, Békéscsaba, 20110317
Kiss Tibor nem született alpolgármesternek...
- Ez a fajta szakmunkásképzés már működött Magyarországon, miért veszik újra elő?

- Azért, mert a középfokú intézmények vonatkozásában alapvetően a tanulók tudásának, képességeinek, szorgalmának megfelelő iskolaválasztás támogatását tekintjük legfontosabb feladatunknak. Mára nagyon sok szakmának nincs meg az utánpótlása, pedig például kárpitosra, bádogosra mindig is szükség lesz, ráadásul az említett  hiányszakmákkal rendelkező végzősök biztosan találnak maguknak állást is. Az esélyegyenlőség és a tehetséggondozás szempontjait szem előtt tartva arra kell törekednünk, hogy minden gyerek a számára legmegfelelőbb intézménytípusban tanulhasson tovább. Akinek az általános gimnázium keretei között teljesedhet ki a tehetsége, az oda járjon, aki egy szakközépiskolában találja meg a számára optimális képzést, az ott folytassa tanulmányait, ha valakinek valamilyen szakképző iskolában lenne a legjobb helye, az oda kerüljön. Vissza kívánjuk adni a munka becsületét, ezért is támogattuk már korábban is a szakiskolai képzést saját eszközeinkkel, például a szakiskolai ösztöndíjrendszer működtetésével.

- A békéscsabai oktatási intézmények működésének átszervezése befejeződött-e? Arra gondolok, hogy tudják-e már, hogy pontosan hogyan oszlanak majd meg az iskolák fenntartásának költségei a központi költségvetés és a város költségvetése között?

- A törvény, amely szabályozza az iskolák üzemeltetésének, fenntartásának pontos költségelosztását, az 2013. január elsején lép életbe. Addig minden a régi rendszer szerint működik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bér és az oktatás feltételeit biztosító költségek az összköltségnek 80 százalékát teszik ki, a maradék 20% a működtetés költsége. Ez utóbbinak a kifizetése lesz az önkormányzat feladata.

- A január hozhat-e változást az intézmények élén? Várhatóak-e vezetőváltások?

- Ami biztos, hogy a most érvényben lévő szerződések és az azokban meghatározott kinevezési határidők érvényesek maradnak. Tömeges vezetőváltásra szerintem egyáltalán nem kell számítani, ám előfordulhat, ha lesz szerkezetváltás egy-egy intézményben írnak ki új pályázatokat.

- Eddig igen egyszerű volt az iskolák irányítása, hiszen bármilyen terv, változtatási gondolat felmerült, helyben meg tudták oldani. Január elsejétől viszont az oktatással kapcsolatos döntéseket már központilag fogják meghatározni. Van elképzelésük arra vonatkozóan, hogyan fogják a központi érdekeket és a helyi specifikumokat összeegyeztetni?

- Az iskolák szakmai feladataival kapcsolatban mi is léptünk volna, akkor is, ha nem jött volna a központi szabályozás. Azt mi is láttuk, hogy nagyon mély értékválság van a társadalomban. A jövő nemzedékének azonban már el kell tudni igazodnia a valóságos értékek és a talmi, üres, felszínes, romboló hatású álértékek között. Erre a feladatra, a családokkal együtt, az általános és középiskolák a legalkalmasabbak. Ennek egyik eleme, amiről már beszéltünk, az orientálás, a másik az oktatás. Az iskolának tudást és értéket kell teremtenie, közvetítenie. Minden iskolatípusban növelni kell az oktatás színvonalát.

- Az oktatás alapja a mindenkori Nemzeti Alaptanterv. Önnek mi a véleménye a NAT-ról?

- Az új NAT végre egyszerre nemzeti, alap és tanterv! Nagy gondot fordít arra, hogy történelmi gyökereink hajszálereit is megismerjék a gyerekek. Az erkölcsi oktatás és a mindennapos testnevelés a gyerekek jövőépítésének nagyon fontos pillérei lesznek. Mindenképpen olyan tartóelemek, amelyek segítik az értékek megismerését is. Sajnos, új zsinórmértéket kell kifeszíteni, vagy a régit kell kihúzni ismét, teljesen mindegy, a lényeg, hogy a gyerekek fel legyenek vértezve szellemi, testi és lelki tudással arra az időkre, amikor majd kikerülnek az iskola védőszárnyai alól.

Jókai színház, Békéscsaba, 20120910
Kiss Tibor: a Jókai Színház költségvetésével kapcsolatban még nincsenek tapasztalataink, az első teljes év után lényegesen okosabbak leszünk
- Más. Körülbelül fél éve lett a város a Jókai Színház gazdája. Melyek az elmúlt rövid időszak legfontosabb tapasztalatai? Öröm, vagy gond ez a helyzet a város vezetésének?

- Ráadásul a Jókai Színház újabb „játéktérrel" bővült az Ibsen Ház épületével, amelyet a városlakók örömére már be is kapcsoltak a város kulturális vérkeringésébe. Azt tudomásul kell venni, hogy minden pénzbe kerül, a város vadonatúj intézményeinek ezt mindenképpen szem előtt kell tartaniuk. Tapasztalatunk még nincsen a költségeikkel kapcsolatban, nyilván az első teljes év után lényegesen okosabbak leszünk. Ugyanakkor az biztos, hogy amióta átvettük az intézményt, nagyon megpezsdült az élet a történelmi belvárosban. Újszerű kezdeményezés volt, hogy a nyáron minden este volt valamilyen ingyenes program az Ibsen udvarban. Versek, felolvasószínház, koncertek váltogatták egymást. Ez nagyszerű ötlet volt. Még a főtéren zajló építkezés okozta kaotikus állapotok sem tudták igazán megzavarni a teÁtriumi esti programokat.Személyes tapasztalatok alapján is állíthatom, hogy igen sokan megfordultak az elmúlt bő fél év alatt a  különböző színházi helyszíneken zajló rendezvényeken, előadásokon.

Ibsen, Békéscsaba, 20120910
Az Ibsen Ház gyakorlatilag megközelíthetetlen, ennek ellenére az udvarán zajló nyári programsorozatot minden este sokan látták - mert minden nap történt valami az udvarán, a TeÁtriumban
- Ha már a belvárosi építkezést szóba hozta, a Szent István tér túlsó végén zajlik gőzerővel Békéscsaba másik jelentős beruházása az Agóra építkezése a Körös-parton. Azt látjuk, hogy lázasan dolgoznak és haladnak is az építők. A terv szerinti állapotnál tartanak? Mikor vehetik használatba a csabaiak modern Ifiházukat? Változik-e a sokszorosára bővülő intézmény működésének koncepciója?

- Akkor szépen sorjában. Az eredeti tervek szerint már át kellett volna adni az épületet, de a rajtunk kívül álló okok miatt szerzett hátrányt nem lehetett behozni. A házat a lakosság a Magyar Kultúra Napján, 2013. január 22-én, kedden veheti végleg birtokba. Nagyszabású programsorozat kezdődik ezen a napon, amelyik egész héten tart majd. A ház neve biztosan megváltozik, Csabagyöngye Kulturális Központ lesz a tervek szerint. A koncepciójában biztosan nem lesz változás, továbbra is a város közművelődésének fellegvára lesz, és reméljük, hogy a megszépülő környezetet a városlakók megszeretik, a dolgozókat pedig az új munkafeltételek  még intenzívebb, még jobb munkára sarkallják.

- A ház ugyanakkor alaposan megnőtt, nyílván ezzel párhuzamosan fenntartási költségei is növekednek. Van-e az önkormányzatnak az eddigi ráfordítása felett is pénze arra, hogy az intézményt zökkenőmentesen fenntartsa?

- Konkrét adatok nélkül erre a kérdésre lehetetlenség megalapozott választ adni. Azt viszont tudom, amit a szakemberek mondtak. Nevezetesen azt, hogy az Ifiház fűtése nagyon korszerűtlen, és emiatt nagyon drága volt. Lényegesen többe került, mint amennyit normális fűtésrendszer esetén fizetnünk kellett volna érte. Az új házban a teljes gépészet ki lesz cserélve, a legmodernebb fűtési rendszert építik be. A terület megnövekedéséből adódó többletköltségek nagy részét a rendszer korszerűsége kompenzálni fogja. Legalábbis reméljük.

- Két nagyon jól felszerelt, jól működő kulturális intézmény, a Békéscsabai Jókai Színház és az Agóra fogják körül a történelmi belvárost. Mindkét intézmény nagyon erős produkciók létrehozására képes. Nem lesz túl sok a kulturális kínálat? Nem lesznek-e egymás kárára az intézmények?

- Kezdjük a végén. Remélem nem. Az biztos, hogy ezután programjaik tervezésekor sokkal többet kell egyeztetniük, hogy a produkciók erősítsék egymást, ezt pedig csak a párhuzamosságok megszüntetésével lehet kiküszöbölni. Ugyanakkor az a tény, hogy a magas színvonalú kulturális és szórakoztató programok száma megszaporodik a Szent István tér környékén, mindenképpen segíti azt a törekvésünket, hogy a „főtér" újra Békéscsaba és a megye valódi központja legyen. Ebben határozottak és elkötelezettek vagyunk.

Agora, Békéscsaba, 20120910
Ime, az egykori Ifiház, mely a jövőben a tervek szerint a Csabagyöngye Kulturális Központ nevet viseli majd, és lassan kezdi felvenni új arcát, már semmiben sem hasonlít elődjére
A feladat, amellyel az alpolgármester foglalkozik, kimeríthetetlen témát jelent. Hiszen például a kultúra Békéscsabán kiemelten fontos szegmenséről, a sportról egy szót sem váltottunk, holott ő az elnöke az Előre Centenáriumi Bizottságnak, amelynek az a feladata, hogy méltó emléket állítson az idén 100 éves (október 22.) Előre egyesületnek. Ugyanakkor szívesen mesélt tanár éveiről, azokról az emlékeiről, amelyeket a katedrán élt át, mint matematika tanár. Nem érti például, hogy a televízióban miért vállalják olyan büszkén az indokolatlanul népszerű emberek (celebek), hogy ők milyen buták voltak matekból. Ráadásul ezt jópofaságnak szánják, mert úgy hiszik, ezzel továbbra is fenntartják embertársaik szimpátiáját. Az ő matematika tanításának központjában az állt, hogy felkeltse az érdeklődést a téma iránt. Ennek legjobb eszköze a közérthetőség, ezért arra ösztökélte tanítványait, ha matematikai feladatot oldanak meg, minden szóra nagyon figyeljenek oda, mert ha jól értelmezték a feladványt, akkor könnyebb lesz a megoldás is. A feladatértelmezésre van egy nagyon egyszerű, és nagyon szemléletes példája is. Amikor elkezdett egy csoporttal foglalkozni, minden magyarázat helyett ennek a példának a feladásával kezdte az ismerkedést. Számolják ki, mennyi kettő meg kettő osztva kettővel? (Megoldás: 3)

A válaszok 99%-a általában hibás. Amikor elmagyarázza a megoldást, akkor érti meg mindenki, hogy mit jelent az, amikor a tanár úr azzal kezdte, hogy minden szónak jelentősége van, legelső lépés helyesen értelmezni a feladatot. Ha ez megtörtént, utána már csak meg kell oldani a problémát. Az életben is a problémamegoldó képesség az egyik legfontosabb tulajdonsága az embernek. Akinek jó, az könnyebben él, akinek rossz, az nehezebben. Dettó, mint a matematikában.