Békéscsabán néhány éve megjelent két fiatal – egy zene és egy színház – művész, és felpezsdítették a kulturális életet. Somogyi-Tóth Dániel a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar új vezetőjeként rövid idő alatt olyan ütőképes együttest faragott, amely Budapesten, a Művészetek Palotájában adott méltán nagysikerű koncertet. Gondolta volna valaki, hogy egy repülőtéri hangárt zsúfolásig megtöltő közönség szünninemakaró ovációval jutalmazza az együttes Carl Orf: Carmina burana produkcióját, de róluk majd más alkalommal.

Színház, színház, Békéscsaba, 20121102
Fekete Péter megbízott igazgatóként kezdte tevékenységét a Jókai Színházban, az általa elnevezett „ötödik" évada. Sorra bővítette a játszóhelyek számát, szorosra fűzte a kapcsolatot – és befogadta az épületbe –a Bárka irodalmi körét, akik a magyar irodalom színe-javát hozzák a városba.  Mindig újabb és újabb ötlettel mozgósította és aktivizálta a megye és a város kultúrára szomjas közönségét. Ki gondolta volna, hogy a Költészet Napján 24(!) órán keresztül verseljen folyamatosan Szarvas és Békéscsaba apraja-nagyja!? A szarvasi Vízi színház működtetésével a régió új kulturális, idegenforgalmi központja látszik kialakulni.

A Jókai Színház egyik állandó célkitűzése a kortárs magyar drámairodalom felkarolása. Ennek jegyében a teátrum – Zalán Tibor értő irányításával - minden évadban arra törekszik, hogy szerepeljen repertoárjában egy-egy új magyar dráma. A 2011/12-es évadban egyfelvonásos-drámaíró pályázatot hirdettek, amelyre több mint száz új, még soha be nem mutatott mű érkezett. Közülük szakmai zsűri válogatta ki a legjobbnak ítélt 13 pályaművet. Ezeket a nyár folyamán Szarvason, a Vízi Színházban és Békéscsabán, a TeÁtriumban felolvasó színházi körülmények között bemutatták. A közönség is szavazhatott a művekre, a szakmai zsűri Elek Szilvia: Pillangók című színpadi játékát minősítette a legjobbnak.

A szerző nemzetközileg elismert csembalista és zongoraművész. Talán nem véletlen, hogy drámájának hőse a német romantika nagy zeneszerzője: Robert Schumann. És ha már a szerző aktív előadóművész – gondolta Fekete Péter -, újabb kísérletként, az egyfelvonásos műhöz kapcsolódóan legyen egy koncert a szerző előadásában.

"Az ember pillangó – s a világ a virág, melyen ringatózik...„

Színház, színház, Békéscsaba, 20121102
Robert szavai belevesznek az Endenich-i elmegyógyintézet folyosójának visszhangtalan csendjébe. Az istenáldotta tehetségű zeneszerző, s nagyhatalmú drezdai főzeneigazgató saját kérésére lesz az elmegyógyintézet lakója. Gyakran ír levelet imádott feleségének. Orvosa, Dr. Richarz ezt nem helyesli, és a beteg gyógyulása érdekében Robertet eltiltja barátai, családtagjai látogatásától, sőt, még zongorájától is. A négyes lakosztály lakója viszont a tiltás ellenére is komponál és leveleket vált Clarával.

A különös szerelmi háromszög két szereplője egyáltalán nem jelenik meg prózai szereplőként a színpadon, de valójában mindvégig róluk – is – szól a történet. A történet, amelynek bizonyos részei a fantázia szülöttei, valószínűleg igaz. Robert Schumann, a fiatalon meghalt tragikus életű komponista, felesége, Clara Schumann, a csodálatos tehetségű zongoraművésznő, és Johannes Brahms, az ifjú, nagyra tartott zeneszerző barát közötti szálak összekuszálásában része lesz Emilie-nek is, aki Robert őrangyalává válik az utolsó két és fél esztendőben. De az őrangyal gyalázatos tettre vetemedik. A muzsika pedig csak szól. Az őrült Robert fejében és a színpadon egyaránt.

A darabot mindvégig átszövi a szöveghez szerkesztett csodálatos Schumann-zene.

A Jókai Színház a legjobb erőit mozgósította az ősbemutatóhoz. Merő Béla rendező ismét beigazolta, hogy a kis terek, a bensőséges atmoszféra az igazi területe. Kitűnően tudnak együtt dolgozni Bartus Gyulával, tudja hozzá a „kulcsot". Régen láttuk Bartust ilyen jó formában, Robert Schumann összetett figurája lehetőséget ad a színésznek arra, hogy igazolja tehetségét. A bolondokháza rendkívül síkos terep, könnyű csapdába esni a szereplőnek. Bartus elkerüli a sablonokat, oroszlán része van a sikerben.

Kovács Edit Emilie szerepében jól érzékelteti azt az utat, amelyet az utálkozástól a rajongásig bejár a zseniális „beteg" hatására. Kiváló orgánuma és nagyszerű beszédtechnikája jól harmonizál a gyakran megszólaló Schumann muzsikával.

Színház, színház, Békéscsaba, 20121102
Katkó Ferenc – Hassel ápoló – ismét megcsillogtatja szarkasztikus humorát. A közönyösség álarca mögé bújtatott, de fineszes alkalmazottat, akit nem hat meg, hogy az ápoltja esetleg egy zenei zseni. Katkó, a társulat egyik erősségévé vált az utóbbi évadban.

Jancsik Ferenc dr. Richarz alakítása, a minden hájjal megkent, a „híres beteg sztár orvosa vagyok" szerepe. Jól ismerjük ezt a típust napjaink tv híradóiból. Jancsik gazdag színészi pályája minden tapasztalatát felvonultatja.

Aki látta a mű nyári felolvasó-színházi előadását, érzékelhette, hogy a szöveg átalakuláson ment keresztül. Ez az ősbemutatók sajátja. Amikor a színészek kezükbe kapják a darabot, akkor kezdődik az igazi műhelymunka. Ha - mint most is – tehetséges anyag kerül a kezükbe, mindent megtesznek a szerző sikere érdekében. Ezúttal a sikeres csapatmunka meghozta a gyümölcsét.

A bemutató estéjének második felében komolyzenei hangversenyt hallhatunk, Románcok címmel Clara és Robert Schumann műveiből, a darab szerzője, Elek Szilvia zongoraművész és Kántor Balázs gordonkaművész előadásában.

A koncert kezdetén bizony a „színpadi szerző bemutató izgalma" uralkodott a teremben. A zongorista Elek Szilvia még a darab hatása alatt lelkileg inkább a színházban volt, mint a zongoránál. Kántor Balázs a kiváló gordonkaművész, a Magyar Állami Operaház szólistája volt segítségére, hogy visszataláljon a hangszerhez. A koncert közepe táján már zeneileg is felforrósodott a hangulat. Clara Schumann: 2 Románc; Asz-dúr, H-dúr és befejezésként, Robert Schumann: Adagio és allegro, Op.70. már valódi zenei csemegével szolgált.

A Jókai Színház újabb kísérlete igazolta a szándékot – a sokszínű műfajok jól kiegészítik egymást. Új színpadi szerzőt avattak Békéscsabán.

 

Kalóz Róbert