Ismét megszólalt a Sarkadi Cukorgyár kürtje

A hír6.hu megyejárása keretében vett részt a centenárium apropóján megrendezett keserédes hangulatú rendezvényen. A megemlékezés ötletének szülőatyja, az 57 esztendős Békési Sándor helyi civil kezdeményező, a Sarkadi Alkotókör tagja, maga ugyan sosem dolgozott a hajdanvolt Sarkadi Cukorgyárban, de szülei, néhai Békési Ferenc és Ferencné mindketten cukorgyári munkások voltak. Az ünnepség nyitányaként megszólalt a gyár kürtjének közelmúltban elkészített méretazonos mása, amely a sarkadi METAB Roll Kft. munkáját dicséri. Avatottabb kezek aligha készíthették volna el a kürtöt, hiszen a sors fura fintora, hogy a METAB Roll Kft. mindkét tulajdonos-ügyvezetője, Sándor Géza és Sós Imre is anno a cukorgyárban kezdte pályafutását, és 14 esztendővel ezelőtt is ott voltak, amikor utoljára bőgött fel fájdalmasan a bezárásra ítélt gyár kürtjének hangja.

Cukorgyár, sarkad, cukorgyár, Sarkad, 20121105Galéria itt!

Bende Róbert, Sarkad polgármestere elismerte, hogy a hideg futkosott a hátán a kürt hangjának hallatán. Megemlékező beszédében a város vezetője bizakodásának is hangot adott, mondván, reméli lesz még hasonló méretű gyára Sarkadnak.

Cukor édes utakon

- A cukorrépa Magyarországon a 18. század végén jelent meg. Tessedik Sámuel hozta be az országba az első répamagot, s ő készített először édes szörpöt a répából... 1910. február 24-én alakult meg az Alföldi Cukorgyár Rt. melynek célja "cukorgyárnak az Alföldön való felállítása és üzemben tartása és az azzal kapcsolatos gazdasági és kereskedelmi üzemnek folytatása volt". Az Alföldi Cukorgyár Rt.-ben a nagytőkét legnagyobb arányban a Hatvany-Deutsch család, többek között a hatvani cukorgyár tulajdonosa, a bankérdekeltséget pedig a Magyar Általános Hitelbank, a legnagyobb magyar bank képviselte. Már ekkor szerződésben rögzítették az építendő gyár répatermelő területeinek kijelölését... Az építendő gyár helyszínéül több település is szóba jött (Gyula, Békés, Kötegyán, Békéscsaba), de a legkomolyabban Vésztő és Sarkad... Az Alföldi Cukorgyár Rt. végrehajtó bizottságának 1910. május 20-i ülésén jelentették be, hogy az összes tényező figyelembe vételével Sarkadon a Kis-Körös és az Ant község felé vezető út között fekvő területet találták a legalkalmasabbnak a gyár építésére. Sarkad mellett elsősorban a kedvező vízi adottságok és a kedvező szállítási, forgalmi szempontok döntöttek. Ekkor kötötték meg a cukorgyári telekre szóló szerződést is Sarkad községgel. A gyár építéséhez szükséges 53 holdból 50 holdat a község ingyen bocsátott az Rt. rendelkezésére. Ezenfelül használati jogot biztosítottak azon területekre, amelyeket a cukorgyár mezei- és iparvasútjai igényeltek, valamint 15 évi adó- és vámmentességet biztosítottak... Az 1912. szeptember 14-i végrehajtó bizottsági ülésen jelentette be Pick Samu igazgató (az igazgatók közül a leghosszabb ideig vezette a gyárat – a szerző) , hogy a gyár készen van, ki van próbálva. Az első üzemi kampány 1912 októbere és 1913 februárja között zajlott le, mely során 1 millió 250 ezer mázsa cukorrépa került feldolgozásra... – festett átfogó képet a cukorrépa termelés hazai meghonosításától a Sarkadi Cukorgyár megszületéséig terjedő időszakról Sáfár Gyula, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára igazgató helyettese.

Cukorgyár, sarkad, cukorgyár, Sarkad, 20121105További kép itt!

Cukor: édes méreg

- ... Az első világháború után a trianoni ország területén a korábbi 30-ból 12 cukorgyár maradt. 1920-ban a megmaradt kapacitás az 1914. évinek a 41 százaléka volt... A cukoripari vállalatokat 1948-ban államosították, és az Élelmiszeripari Minisztérium Cukoripari Igazgatósága felügyelete alá helyezték. A tervgazdálkodás utasításos rendszere összességében negatívan hatott az ágazat fejlődésére. 1964-ben az összes cukorgyárat a Magyar Cukoripari Vállalathoz tömörítették, 1971-1980 között működött a Cukoripari Vállalatok Trösztje, melynek megszűnése után a cukorgyárak önállóak lettek... 1973-ra befejeződött a gyár automatizálása. Technikai-technológiai téren nagyot lépett előre a cukorgyár. Összehasonlítva az első idény 125 ezer tonna feldolgozott répájával, 1986-87-ben 307 ezer 122 tonna cukorrépát dolgoztak fel, az előállított cukor mennyisége elérte a 40 ezer 319 tonnát. A rendszerváltás kezdetekor Magyarországon 12 cukorgyár működött. Az ágazat privatizációja már az 1990-es évek elején megkezdődött. 1993-ra öt gyár maradt állami tulajdonban. Ekkor az öt gyár, együtt Magyar Cukor Rt. többségi tulajdonát az Első Hazai Cukorgyártó és Forgalmazó Konzorcium (EHCF) vásárolta meg, az Rt.-ben végül 1996-ban az osztrák Agrana szerzett többségi tulajdont. Az Agrana 1997-ben a mezőhegyesi és a sarkadi cukorgyárat eladta az Eastern Sugar tulajdonában lévő Kabai Cukorgyárnak, mely 1997-ben bezárta a mezőhegyesi, 1998-ban pedig a sarkadi cukorgyárat... – ívelt át újabb, kevésbé "édes" évtizedeket is Sáfár Gyula.

Fischer Béla, a Magyar Cukor Zrt. volt elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott: több kormány elhibázott politikája vezetett a cukorgyárak bezárásáig. A volt elnök-vezérigazgató a kvótarendszert is kárhoztatta a kialakult helyzetért. A volt cukorgyári dolgozók közül többen egykori dokumentumokkal, fényképekkel érkeztek a megemlékezésre. A 74 esztendős Kölüs Imréné, 1956-tól 34 esztendőt a csomagolóknál dolgozott. Megsárgult, nagyméretű fényképpel a kezében állt fotóriporterünk fényképezőgépe elé.

Cukorgyár, sarkad, cukorgyár, Sarkad, 20121105Galéria itt!

Negyvenkét esztendő

Egy év híján a néhai Sarkadi Cukorgyár ,,életének" fele. Ennyi esztendőt dolgozott – különböző beosztásokban – az egykori Sarkadi Cukorgyárban 1964. április 15 és 1983. november 30 között, három és fél hónap híján 20 esztendőt igazgatóként ténykedett, – tisztségéből saját kérésére nyugállományba helyezett – Mátyási János. (Ezzel a gyár működését elindító Pick Samu igazgatót követően második leghosszabb időt dolgozott az első számú vezetőállásban – a szerző.)

Cukorgyár, sarkad, cukorgyár, Sarkad, 20121105Még több kép itt!

Előkerült a zsebkendője, s nem szégyellte az élete nyolcvankilencedik esztendejét taposó nyugalmazott igazgató.

- Küzdelmes, göröngyös életutam volt. Arany János szülővárosától tíz kilométerre délre, a partiumi Erdőgyarakon 1924. szeptember 6-án láttam meg a napvilágot. A Sarkadi Cukorgyárhoz, a kisvasúti pályafenntartáshoz 1941-ben kerültem. Vitéz Nagy Ferenc bíró és Kovács Andor főjegyző voltak akkor a község elöljárói. Előbbi jelenlétemben hívta fel vitéz Polgár Gergelyt, a cukorgyári kisvasút üzemvezetőjét, s így jutottam munkához. A cukorgyárnak akkor négy kisvasúti gőzmozdonya volt. Kettő egyenként négy csatlós, illetve kettő három csatlós. Végigjártam a ranglétrát. Később az irodára kerültem, három évet statisztikus voltam. Aztán 1956. március 9-től répa osztályvezetőt csináltak belőlem, mígnem '64 április 15-én kineveztek igazgatónak. Szívesebben álltam volna most itt, hogy gratuláljak az üzemelő gyárnak, a kollektívának, minthogy emléktáblát avassak – vallott érzéseiről a szellemileg teljesen friss nyugalmazott igazgató.

A Sarkadon közkedvelt, s nagy tiszteletnek örvendő egykori igazgató ennél jobban csak azt fájlalta, hogy idén február 11-én, bő egy héttel a 67-dik házassági évfordulójukat követően, életének 87 évében visszaadta lelkét teremtő Urának élete párja, született Nagy Julianna.

Alföldvíz Zrt., Békéscsaba, 20121001