A Belvárosi Színházban Hargitai Iván rendezésében állították színpadra az író Jadviga párnája című regényéből készült zenés drámát. A darab zeneszerzője Szokolay Dongó Balázs. A hir6.hu megyejáró stábjának tótkomlósi napja a zenésszel készült telefonos interjúval zárult.

Szokolay Dongó Balázs portré, Szokolay Dongó Balázs, duda, furulya
Szokolay Dongó Balázs, furulyák, dudák, szopránszaxofon, tárogató, dorombének, doromb...
- Hogyan jött létre a közös munka?

- Závada Pál talált meg engem. Ugyanis Hargitai Iván rendezővel együtt úgy gondolták, hogy én legyek a Jadviga párnája című zenés darab zeneszerzője. Tótkomlóson ismerkedtünk meg személyesen, mégis a budapesti lét hozta a találkozást.

- Milyen volt az együttműködés?

- Milyen volt? Nagyszerű, remek és izgalmas. Nem klasszikus értelemben vett zenés műről van szó, sokkal inkább egy olyan drámáról, melyben a zene segít illusztrálni a lelki folyamatokat, a darabon végigvonuló elemi erejű érzelmeket. Szerelmet, dühöt, bánatot, boldogságot. A darab fantasztikus, olyan kérdéseket feszeget, amik engem is foglalkoztatnak. Hatott rám a dráma tisztító ereje.

- Milyen kérdések foglalkoztatják Önt?

- Az értékválság. Például az, hogy a mai generáció nem tud különbséget tenni a határozottság, a szigor és a kegyetlenség között. Ezt egyfajta szellemi örökségnek tekintem, ami a múltban is gyökeredzik. A mai értékvesztett társadalom problémáit sem lehet a technológia, technika, a kommunikáció eszközök, a reklámok, a televízió, tehát az ember környezetére fogni, és azt mondani, hogy ezek miatt történik minden a mai társadalomban. Hiszen a kőbaltával is lehetett alkotni és ölni is. Tehát minden eszközt lehet jóra és rosszra is használni.

- Azt mondta a zenével hangulatokat kellett illusztrálnia. Mi volt a módszerük?

- Megkaptam azokat a szövegeket, amelyekhez zenét képzeltek az alkotók, én pedig hangulatokból kiindulva alkottam meg a zenét. Aztán megmutattam, megbeszéltük és továbbformáztam. Például András dühöng, mert elutasították. Ehhez én egy tótkomlósi lakodalmast képzeltem, de a konzultációk után lett belőle egy templomi zene. Ez abszolút normális, az alkalmazott zeneszerzés ilyen munka, sok véleménynek, nézetnek kell egyszerre megfelelnie.

Szokolay Dongó Balázs, Szokolay Dongó Balázs, duda, furulya
Szokolay Dongó Balázs (alsó sor középen) egyik élete. Színházi zeneszerzés és zenélés. Itt a Békéscsabai Jókai Színház Porondszínházának Csínom Palkó című darabját kísérik a Rackajam Együttessel
- Tanult egyébként zeneszerzést?

- Sajnos nem jártam zeneiskolába, a középiskola elvégzése után Szegeden szereztem rajz-földrajzszakos tanári diplomát.

- Nem tipikus útja a zenésszé válásnak. Hogyan kezdődött?

- A blues és rock tehet mindenről. Tinédzserként ezek voltak a kedvenceim. Az első zeneszerszám egy szájharmonika volt, amit megszólaltattam. Aztán amikor a helyi Spektrum zenekar koncertezett Komlóson, én odamentem hozzájuk és azt mondtam, hogy én is akarok velük játszani. Ez a nyolcvanas évek elején történt. Aztán már nem volt visszaút. A népzene később jött.

- Tanárként, rajztanárként dolgozott egyáltalán?

- Igen, két évig tanítottam, de aztán már csak a zene maradt. A Vasmalom együttessel jártuk a világot, 1991 és 96 között évente háromszor Angliában turnéztunk, nem tanítottam tovább. A zene addig is az életem volt, ekkor a megélhetésemmé vált.

- A leírásokban duda, tárogató, furulya és szaxofon zenészként emlegetik. Miért a fúvós hangszereket választotta?

- Élvezem, szeretem a fúvós hangszerek megismerésének folyamatát, a játékot és a kiaknázhatatlan lehetőségeket, amit ezek a hangszerek rejtenek. A népzene lenyűgöző, számomra egyenes út vezetett ebbe a világba.

- Bejárta szinte az egész világot. Úgy is, mint Sebestyén Márta, Paya Bea kísérője, de egyre gyakrabban önálló koncertekre, előadásokra is hívják. Hallottam egy tavaly nyári berlini kalandról is.

- Az fantasztikus volt. Hatalmas népzenei koncert volt a Brandenburgi kapunál, az egykori Kelet- és Nyugat-Berlin határán, az Unter den Linden végén. A fő attrakció annak a lemeznek a bemutatása volt, amit 2010-ben Rost Andreának írtam Pannon dalok címen. Ebben közreműködött Kocsis Zoltán is, és Andrea kitalálta, hogy játszunk csak mi ketten Kocsis Zoltánnal is néhány darabot. Bartók és Kodály feldolgozásokat adtunk elő zongora-furulya felállásban. Különös hatású volt abban a környezetben.

Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás, Szokolay Dongó Balázs, duda, furulya
Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás koboz és citeraművész
- Nagyon sok formációban muzsikál, nagyon sokféle tevékenységet folytat. Van állandó zenekara?

- Már tíz éve nincsen. Sebestyén Márta és Palya Bea állandó kísérője vagyok, vendégzenészként lépek fel különböző zenekarokban, önálló előadásokat vállalok, Bolya Mátyás koboz és citeraművésszel való együttműködésünk pedig sokkal több, mint egy zenekari kapcsolat.

- Amikor ezt az interjút telefonon készítettük, éppen egy koncertre tartott. Kivel léptek fel?

- A Romengó együttes hívott meg, hogy játsszak velük. Igazi, kantás cigányzenekar, fantasztikus, autentikus cigánynépdalokat játszanak szórakoztatóan, nagyon magas színvonalon. Van egy klubjuk, ott lépnek fel rendszeresen.

Szokolay Dongó Balázs és a Dél-Alföldi Szakszofon, Szokolay Dongó Balázs, duda, furulya
Szokolay Dongó Balázs (jobbszélen) és a Dél-Alföldi Szaxofon Együttes
- Mi most tótkomlósi riportokat készítünk, éppen a K2 söröző tulajdonosa említette, hogy Ön már zenélt nála, egyébként is itt lakik a szomszédban. Hazaköltözött?

- Igen, megvettem ott egy vertfalú házat, egyébként a családunk egykori házának a szomszéd épületét. Megfogott az a nyugalom, ami abból a házból áradt, jó érzés hazatérni alkalmanként. Mert tényleg odaköltöztünk, de a munkám egyébként folyamatos utazásra szólít, mindig vagyok valahol, de most már oda térek haza. Ha meg a környéken van munkám, mint például tavaly a Csínom Palkó, az idén a Repülő kastély zeneszerzése, vagy élő kísérete a Békéscsabai Jókai Színházban, akkor innen indulok és ide érkezem.

A művészek mindenütt otthon vannak a világban, ahol alkotásaikat ismerik, értékelik és szeretik. Szokolay Dongó Balázs húszas éveinek közepén indult el világkörüli útjára, a magyar népzene követeként Budapestről. Ahonnan persze egy népzenész sehogyan sem tud elszakadni, hiszen a közönség, az egzisztencia csak ott teremthető meg – ebben a műfajban különösen. Ám ahogyan zenei gyökerek nem hagyják nyugodni, úgy nyugtatják meg életgyökerei Tótkomlóson egy verfalú házban. A lélek nyugalma és az alkotás nyughatatlanságának optimális kapcsolata talán a legfontosabb feltétele az igazi művészi értékek létrehozásának. Szokolay Dongó Balázs Tótkomlóson lelt rá a nyugalomra, ott, ahová a zene is örökre beleköltözött.

Szokolay Dongó Balázs és Ferenczi György, Szokolay Dongó Balázs, duda, furulya
Ez aztán meg van fújva! Szokolay Dongó Balázs (furulya) és Ferenczi György (szájharmonika)
Utóirat: Szokolay Dongó Balázs 1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere, 2005-ben Artisjus-díjat kapott, 2010-ben Pro Urbe díjjal tüntette ki Tótkomlós városa. Hangszerei: furulyák, dudák, szopránszaxofon, tárogató, dorombének, doromb. Legfontosabb zenekarai: Sebestyén Márta Trió, Békés Banda, Vasmalom, Makám, Csík Zenekar, Dél-Alföldi Saxofon együttes. Közreműködőként fellépett a Téka, Vujicsics, Muzsikás és Kolinda zenekarokban.

Alföldvíz Zrt., Békéscsaba, 20121001