Vasárnap és hétfőn, húsvéti programokkal várja látogatóit a Szegedi Vadaspark. Idén is lesz húsvéti tojáskeresés, amely a gyerekek számára az egyik legkedvesebb és legizgalmasabb esemény ilyenkor, valamint nyúlsimogatás és aszfaltrajz-verseny is.

 nyulcikkbe01b.jpg (m)
Szerencsét hoz?

A Szegedi Vadasparkba látogatóknak mindig van lehetőségük egy kis nyúlsimogatásra, de húsvét alkalmával megugrik a nyuszik népszerűsége, és talán ilyenkor az is megsimogatja őket, aki máskor nem teszi. Ráadásul nemrég születtek nyúlcsemeték is, úgyhogy a nyúlsimogatóban egész kicsi szőrmókokat is láthatnak és simogathatnak az érdeklődők. A gyerekek számára lehetőség van a nyulak területére lépni, hogy egészen közelről barátkozhassanak a tapsifülesekkel.

De miért pont a nyúl?

A hagyomány szerint a „nyuszi hozza" a húsvéti ajándékot és ő tojja a húsvéti tojást is. A gyerekek a fűben vagy bokorban elrejtett fészkekben kereshetik a tojásokat. A tojáskeresés szokása német területről terjedt el Magyarországon, de azt nehéz megmondani, hogy valójában miből ered.

Az egyik magyarázat szerint a tojáshozó császármadár, a „Haselhuhn" nevének rövidüléséből ered a nyúl jelentésű „Hase", ami egy hibás fordítás eredménye. Egy másik feltevés szerint csupán arról van szó, hogy a nyúl mint szaporaságukról ismert állat, a tojással együtt a termékenység szimbólumaiként a tavasz eljövetelét is ünneplő húsvét jelképei lettek. A harmadik elképzelés szerint a nyúl húsvéti szimbólumként való elterjedése a csillagászattal hozható kapcsolatba.

nyulcikkbe03.jpg (l)
Nyuszi ül a fűben... (még több kép)

A húsvéti nyúl fészekrakása abból eredhet, hogy a keresztény kultúrákban húsvétkor ábrázolt nyúl a Lepus, amely legfőképpen abban különbözi a többi nyúlfajtától, hogy nem üregben él, hanem fészekhez hasonló vackot készít magának, emellett a teste is nagyobb és a füle is hosszabb.

Húsvéti népszokások

A legfontosabb húsvéti népszokások a locsolkodás és a tojásfestés és természetesen a húsevés. A locsolkodási szokás a víz tisztító erejébe vetett hitből ered. Régen húsvét reggelén szokás volt piros tojást tenni a mosdóvízbe, mert az egészséget hozott a családnak. A piros tojásnak - a népszokás szerint - van általános bajelhárító tulajdonsága is, amit a tojásra hímezett ábrákkal értek el. A piros színt sokan Jézus vérével is azonosítják. Fontos népszokás még az ételszentelés, és a 40 napi böjt utáni húsevés is. Innen származik a magyar „húsvét" szó is. A 40 napi böjt Jézus sivatagi böjtjének állít emléket.