A bevitt kalóriamennyiség bizonyos hányada magára az emésztésre megy el, míg egy részét a bélbaktériumok "csenik el".A jelenleg használt kalóriaszámítási módszer mindezeket nem veszi figyelembe.

A szakértők mindig is tisztában voltak vele, hogy az élelmiszercímkéken szereplő kalóriaértékek csupán becsült adatok, ezért többször szorgalmazták már a rendszer átdolgozását, hogy a vásárlók pontosabb képet kapjanak az elfogyasztott ételek valós energiatartalmáról - adta hírül a LiveScience című amerikai tudományos portál.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium humánélelmezési kutatóközpontjának szakemberei tavaly kimutatták, hogy egy adag mandulában az eddig becsültnél 20 százalékkal kevesebb kalória van, mivel a termésben lévő zsírok egy része hozzáférhetetlen a szervezet számára. A kutatók most egyebek között a teljes kiőrlésű gabonafélék és hüvelyesek energiatartalmát készülnek újra megvizsgálni. Mint elmondták, az esetek többségében csak kismértékű a pontatlanság, ám néhány élelmiszer valódi kalóriaértéke akár 50 százalékkal is eltérhet az eddig becsülttől.

Az 1800-as évek vége, 1900-as évek eleje tájékán egy bizonyos Wilbur Atwater kiszámította egyes étrendek kalóriaértékét, majd emberi székletvizsgálatok révén megállapította, hogy a bevitt kalóriamennyiség mekkora hányada ment kárba. Atwater úgy számított, hogy a fehérjék és szénhidrátok nagyjából négy, a zsírok kilenc, míg az alkoholfélék hét kalóriát tartalmaznak grammonként. Az élelmiszergyártók és éttermek még ma is ezeket a számértékeket használják.

Bizonyos élelmiszereket azonban - például a rostban gazdag fajtákat - nem emészt meg teljesen az emberi szervezet, így a belőlük nyert kalória mennyisége is alacsonyabb a becsültnél. Az 1970-es években a kutatók módosították az Atwater-féle számokat, különös tekintettel a gyümölcsökre, zöldségekre és babfélékre. A változtatások előrelépést hoztak, ám a szakértők szerint többre van szükség.

A Harvard Egyetem kutatói kimutatták, hogy az ételek feldolgozása jelentősen befolyásolja a belőlük kinyerhető kalória mennyiségét. A darálás, pürésítés, reszelés ugyanis kiváltja az emésztés egy részét, így leginkább a feldolgozott ételek kalóriaértéke közelít az Atwater-féle számokhoz.

A jelenlegi számítási mód szerint egy adag burgonyapüré 300 kalóriát tartalmaz, amelynek döntő hányada bekerül a szervezetbe, ám ugyanekkora mennyiségű feldolgozatlan krumpli elfogyasztásával csak nagyjából 200 kalóriát vesz magához az ember. A becsült és a valós érték közötti eltérés a keményítőtartalmú élelmiszerek esetében a legnagyobb, és a húsok esetében a legkisebb.