Épp egy tucatnyi perccel érkeztem meg a kezdés előtt. A FEK második emeleti nagyteremének kicsi körasztalainál, a zömmel középsulis fejek (4x11 – ezt később tudtam meg, a megye több pontjáról vonatoztak Csabára) a prömier előtti adrenalin szöktetés küszöbállapotában karmolják a tapétát. Pluszban a duruzsoló atmoszféra csillogó kedélyállapot tojáshéján egy nylon hathúros jószág színez.

Improfeszt 2013, improvizációs fesztivál, féling színház, Békéscsaba, 20130224
Nemcsak középsulis fokon (galéria)

Közönség nincs, csak maguk az előadók, néhány érdeklődő, és a versenybíróság. Mindeközben Steinwender Józsi, a Féling Színházi Csoport vezetője rendre vágja a teret, azonban minderre fittyet hányva, először az ő orra alá dugom a diktafonom hegyét.

– Jó látni ennyi deszkaharcost. Alapvetően szerinted mi motiválja az embereket, hogy exhibicionálják magukat?
– Mert mindenki szeret játszani. És ez nagyon fontos. Például a tavalyi közgések idén, már egyetemista csapatként jöttek vissza.

– Ha a színjátszást összehasonlítom a muzsikálással, itt a pont, mert a színpadon nem lehet egy komputerrel egy komplett csapatot szimulálni.
– Itt a Homo ludensnek, azaz a játékos embernek kell működnie. Korábban a fesztiválnak volt egy leépülő ága, de most hála istennek, nagyon sokan jöttek el. Szóval itt a személyiségével játszik az ember. De itt van Laci... Laci, gyere már ide! (És Steinwender mester nyomban átpasszolja a mikrofonfejet Nagy András Lászlónak, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnökségi tagjának, aki egyben a játékvezetői posztot is viszi. Ő kezd.)

– Idén már nem kaptunk támogatást, és az összes eddigi partnerünk – többek között a Féling is – azt mondta, hogy egy túrót, megcsináljuk szponzorok nélkül! Azon felül ettől az évtől In memoriam Lengyel Pál-lal bővült a feszt neve. Pali, az egri bábszínház igazgatója tavaly ment el közülünk, ő alapította az Improfesztet.

Nagy András László, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnökségi tagja, nagy andrás lászló, improvizációs fesztivál, Békéscsaba, 20130224
Szabálylefektetés (galéria)

– A szituációk alatt milyen korlátok közé vannak szorítva a versenyzők?
– Például el kell játszaniuk egy olyan történetet, amelynek a központi szereplője egy seprű, de azzal a megkötéssel, hogy nem lehet vele seperni.

– Anyósröptetésre sem?
– Továbbá azt is megtiltom, hogy boszorkány lovagoljon rajta.

– Pedig az van itt jó sok.
– Tehát a csapatok mind az öt feladatra kapnak 10-10 perc felkészülési időt, amelyet 3 percben fogalmaznak meg.

– Előfordult már olyan, hogy egy briliáns műkedvelőt elrontottak a profik?
– Nem jó a kifejezés. Mert nem elront, hanem más igényeket fogalmaz meg a szakma. Hiszen a hivatásosnak az az első rendű dolga, hogy teljesen mindegy, hogy esik, fúj vagy történetesen meghalt az édesanyja, neki azt kell reprodukálnia, amit tud. Az amatőröknél, ez nem elvárható el. Náluk egy előadás addig él, amíg kedvük van hozzá, amíg van bennük spiritusz.

És ha hiszik, ha nem, eme két beszélgetés belefért a kezdés előtti 12 percbe. Ám ekkor egy nagy füstfelhő következtében, pontban 11-kor szikrázva berúgta az ajtót az örökké sötét ruhában siető Józsa Misi, aki mögött mindig legalább három lépés lemaradással kullog az árnyéka.

Improfeszt 2013, improvizációs fesztivál, féling színház, Békéscsaba, 20130224
Játékosok (galéria)

’Legközelebb öt percet kések, és akkor biztos pontosan kezdünk!’ – üdvözölt mindenkit J. M. előadóművész. Ekképpen összeállt a szőrös szemű zsűri triász: Kovács Edit színművész, Fejes-Povázsay Teodóra pedagógus és J. M. barátunk. A bemutatkozásoknál továbbá elhangzott, az utóbbi tagot nyugodtan lehet zsigerből szidni, mert állja az ütésket.

Ezt követően Nagy András László két vállra fektette a szabályokat, Steinwender Józsi bekapcsolta a videokamera felvevőgombját, én meg lencsére cseréltem a diktafont – mondhatni multi-kulti vagyok, akár a Csabagyöngyike.

És a csapatok belekezdtek. Az egyik impró az Improfeszten az volt, hogy a 12 éves (túl sok a tucat) Koór Marci pusztán érdeklődőként érkezett, de amint kiderült, hogy az I’mpro csapata foghíjas, Marci koma azonnal duguláshárított.

Majd a rövid színjátékok alatt az állkapcsom a padlót súrolta, és imigyen sóhajtottam fel: ’be jó lenne egyszer ezt is ki próbálni.’

Improfeszt 2013, improvizációs fesztivál, féling színház, Békéscsaba, 20130224
Marci és a hipszterek (galéria)

’De hát miért nincs három fejem?’ – tettem fel a kardinális kérdést, mint Mozart a Milos Forman Amadeus mozijában, amikor a fodrász mindhárom parókájába beleszerelmesedik.
Akkor talán megtehetném.