A Hír6.hu a térségben elsőként még tavaly szeptember elején számolt be arról, hogy az Aldi személyében a kereskedelmi óriás ugrani készül, s hogy elkezdték a gyulai diszkontáruház építését.

A földkerekség leggazdagabb emberei között számon tartott Albrecht fivérek teljességgel elzárkóznak a nyilvánosság elöl. Sajtóbeszámolók szerint egyetlen, évtizedekkel ezelőtti, mára megsárgult fotó készült róluk. Egy régi, egyébként amatőr, és végeredményében sikertelen emberrablási kísérlet áll tartózkodó életmódjuk mögött.

Nem csak fővárosban és megyeszékhelyeken

A napokban minden Békés megyei háztartás megkapta az Aldi tájékoztató füzetét, ami jelzi, hogy áprilisban 17 magyarországi áruházzal indítanak. A közel másfél tucat hamarosan nyíló diszkontáruház helye némileg rácáfol az előzetes várakozásokra és információkra, amely szerint elsősorban a fővárosban és a megyeszékhelyeken robbantanak. Ez már Békés megyében, tágabban a Dél-Alföldön, de az ország egészét tekintve sem egészen igaz.

Ugyanis az első Körös-völgyi egysége Gyulán nyílik, míg a dél-alföldi térség másik áruháza Hódmezővásárhelyen nyitja meg kapuit. (Lehet, hogy csak a véletlen műve, hogy ebben a régióban a más karakterjegyekkel rendelkező Interspar is e két városban nyitotta meg legutóbb hipermarketeit.)


Épülő magyar Aldi. Párját ritkítja?

Ahogy az említettek mellett nem megyeszékhely Bonyhád, Jászberény, Karcag, Mosonmagyaróvár és Dunaföldvár sem.
Viszont az előzetes várakozásokat igazolja, hogy Budapesten és a főváros környékén, valamint Debrecenben, Nyíregyházán, Pécsett és Veszprémben is nyit még áprilisban az Aldi.

Hogyan jöhet ki a 400 üzlet?

Az Aldi a világban közel 4 ezer diszkont-áruházat működtet, s ehhez mérten magyarországi terjeszkedése is figyelemre méltó. Nem kevesebb, mint négyszáz egység felépítését és működtetését tervezik, ami ha nem is rendezi át a magyar kiskereskedelmi piacot, de jelentős hatással lesz rá.

A négyszáz diszkont-áruház számát akkor tudjuk megközelítően jól felmérni, ha ehhez hozzátesszük, hogy a rendszerváltás óta igencsak felpuhult kritériumrendszernek köszönhetően 298 város van Magyarországon. Köztük jó néhánynak a lélekszáma nemhogy az ötezret, de sok esetben a három-négyezret sem éri el.

Az Aldi tájékoztató füzet nem kevesebbet állít, mint hogy a cég Magyarországon „elindult azon az úton, amely egy országos, lakóhely közeli diszkonthálózat kialakításához vezet".

A Hír6.hu információi szerint az Aldi jelen kíván lenni minden 10 ezer főt elérő vagy azt meghaladó magyar városban. Ezekből messze nincs négyszáz az országban. Ez a szám úgy jöhet ki, hogy a fővárosban és környékén több tucatnyi Aldi nyílik, a nagyobb lélekszámú megyeszékhelyeken - Szeged, Debrecen, Győr, Miskolc, Székesfehérvár, Kecskemét, Pécs - akár három-négy is megépülhet.

Ezt erősíti, hogy Nyíregyházán egyszerre két Aldi nyit ebben a hónapban. A Békéscsaba és más hasonló nagyságrendű megyeszékhelyek esetében is könnyen elképzelhető két Aldi.

Békés megye: tíz vagy tizenegy?

Békés megyében kilenc 10 ezer fölötti lélekszámú város van: Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Békés, Mezőberény, Gyomaendrőd, Szeghalom, Szarvas és Sarkad. Ha a békési megyeszékhelyen két Aldi-diszkont épülne, akkor így lenne a szám 10. De könnyen elképzelhető, hogy a dél-békési térségben is épül egy ilyen diszkont, ahol bár nincs 10 ezres település, de Mezőkovácsháza, Battonya és Mezőhegyes egymáshoz való közelsége csábító lehet.

Az Aldi bevezető reklámjának egyik hangsúlyos üzenete, hogy több mint élelmiszerdiszkont. A Népszabadságban nemrégiben publikált cikk világítja meg, miért is. A Lengyelországban nyitó Aldi-áruházak legnagyobb slágerterméke a márkás, de a szakboltokhoz képest mindössze 100 ezer forintos áron kínált laptop volt.

Az Aldi kisebb áruválasztékkal, rövid raktározási idővel, márkás termékekkel és alacsony árakkal dolgozik. A nagyon is árérzékeny magyar piacon ezek nem utolsó szempontok.