Ám nemcsak metaforikus, hanem valóságos/virtuális háború is dúlt abban az időben: a hidegháború.  A szocializmus vívmányait minden körülmények között meg kellett védeni – ez volt a nagy, komplex állami feladat. Ehhez állandó és nagy létszámú hadsereg fenntartására volt szükség. Ez azt jelentette, hogy minden 18. életévét betöltött fiatalembernek előbb vagy utóbb be kellett vonulnia katonának, és általában 24 hónapot katonaként kellett szolgálnia. Ez a kötelezettség minden férfiemberre vonatkozott. Kivéve azokat, akik egészségügyi okok miatt alkalmatlannak lettek nyilvánítva. A hidegháború melegedésével, a hetvenes évek közepétől-végétől egyre többen gondolkoztak úgy, hogy pusztába kiáltott szó a katonaság, elvesztegetett, kárba menő évek az ember életéből. Ezért egyre nőtt a katonaságot elkerülni igyekvők tábora, akik jobbnál jobb orvosi igazolásokkal bizonygatták, hogy nem alkalmasak a katonaéletre.

Festékbolt, Békés, 20130402
A cégalapító Hídvégi László 1975-ben váltotta ki az iparengedélyét (Galéria)

- Elég későn, 1977-ben vonultam be az újpesti 1333-as számú laktanyába katonának – kezdte szinte a legelején Hídvégi László, a Hídvégi és Fia békési vállalkozás alapítója, a cég történetét. – Építőszázad volt, szakemberekből állt, a metró építésén dolgozó katonák laktak ebben a laktanyába. Engem laktanyagondnoknak, karbantartónak vittek oda. A sorozáson szó szerint azt mondta nekem a sorozó tiszt: az ötös létráról ott is lehet dolgozni! Ezzel a mondattal ért dicstelen véget katonaságkerülést biztosító orvosi igazolásom.

- Miért emlegette az ötös létrát?

- Akkor már maszek szobafestő voltam. Az ötös létra, öt fokból álló létrát jelent. Nekem papírom volt arról, hogy magas vérnyomásom miatt nem vagyok terhelhető, illetve hogy magasban semmilyen munkát végezhetek, ötös létránál magasabbra nem mehetek. De azt kell mondanom, hogy nagyon jó dolgom volt, vidám két évet töltöttem Budapesten.

- Katonáskodni nem nagyon kellett...

- Onnan mindenki a metróépítésre járt dolgozni, nekünk karbantartóknak a laktanya üzembiztonságát kellett biztosítanunk, illetve az állagát megóvnunk.

- Elég fiatalon maszek lett. Ez abban az időben egyáltalán nem volt jellemző. Miért?

- Azért mert, az akartam lenni. Úgy alakult a sorsom. Szakmunkás 1972-ben lettem, az első munkahelyem egy kamuti maszeknál volt. Innen kerültem Békéscsabára, a bútorgyárba. Ott szórópisztollyal dolgoztunk, a bútorok fényezése volt a feladatunk. Azonban a felszabadulásom után három évvel kiváltottam az ipart, 1975-ben maszek lettem.

Festékbolt, megyejárás, Békés, 20130401
Hídvégi család nőtagjai - feleség és leány - által üzemeltetett festékboltokban minden megvásárolható, ami a szakmához szükséges (Galéria)

- Még egyszer megkérdezem, miért?

- Azért, mert a munkába állásom első pillanatától kezdve hétvégeken, szabad időmben, munka után is folyamatosan dolgoztam. Jártam lakásokat festeni. Hamar elterjedt a községben rólam, hogy gyorsan és jól dolgozom, a szomszédok, az ismerősök ajánlottak egymásnak engem. Rövid idő alatt nagyon sok kuncsaftom lett. Szinte mindig volt maszek munkám. Az ipar kiváltására 1975-ben nyílt lehetőségem, én pedig éltem azzal.

- Mit jelent az, hogy lehetősége nyílt maszekká válni?

- Azt jelenti, hogy abban az évben volt üresedés a kisiparosoknál, és akkor lehetett kiváltani az ipart.

- Miért, akkoriban nem úgy volt, hogy bement az ipartestületbe és bejelentette, hogy holnaptól Ön is magánvállalkozóként fog dolgozni?

- Dehogy volt úgy. Meg volt határozva, hogy egy-egy településen összesen hány maszek lehet, és még az is meg volt határozva, hogy egyes szakmákban hányan válthatnak ipart. Abban az évben adta vissza iparengedélyét Békés híres iparosa, Diószegi Józsi bácsi, így lett egy szabad hely. Azt kaptam meg, így lehettem 21 évesen iparos.

- Akkor már nem csak szabadidejében, hanem egész nap a családi házak festésével foglalkozott?

- Így van. Szülői segítséggel lett egy Trabantom, azzal jártam dolgozni. Spakli, ecsetek, festőlétra, smirgli és vödrök. Nagyjából ezekből állt a felszerelésem. Volt egy segédem, ketten jártunk dolgozni. Termelékenyek voltunk, és sok munkánk is volt.

- Milyen volt a fizetési fegyelem a hetvenes évek Magyarországán?

- Sokkal jobb, mint napjainkban. De azért gondok akkor is akadtak. Mondok egy példát. Egy családi ház festésének megbeszélésére mentem Kamutra. Akkora hívták ki a háziak a villanyszerelőt is. Én hamarabb érkeztem, a gazdával beszélgettem, amikor megjött a villanyszerelő. Ránk se bagózott, fogta magát, hátrament a hátsókertbe. Mikor visszajött, akkor csatlakozott hozzánk. Kérdezte is tőle a gazda: „Ember! Mit csinált hátul?" „Megnéztem, hogy ki tudja-e fizetni a munkát. Láttam a disznókat, rendben leszünk!" - válaszolta a villanyszerelő.

- A mai világban másról sem hallani, csak a körbetartozásokról. Ebben a témában az építőipar az élen jár. Önöknek mi a tapasztalata?

- Mi sem kerülhettük el a sorsunkat, mi is sorban állunk, de szerencsére nem túl sok helyen. Igyekszünk állandó partnerekkel dolgozni, akik megbíznak bennünk, illetve olyanokkal, akikben mi is megbízunk.

- Ma mekkora a vállalkozásuk?

- Szezonban tizenöt, húsz ember is dolgozik nálunk. Tizenöten azért mindig vagyunk. A család minden tagja az iparhoz kapcsolódva dolgozik. A fiam a festő vállalkozásban, a feleségem és a lányom pedig két festékboltot működtetnek. Az egyik, a buszpályaudvarnál hagyományos festék és vegyiáru bolt, a másikat, a Dübögő mellettit, Piccasonak neveztük el.

Festékbolt, megyejárás, Békés, 20130401
Picasso Festéküzlet Békésen, a Dübögő mellett (Galéria)

- A maszek festőből mikor lett több embert is foglalkoztató vállalkozás?

- A rendszerváltás után, 1990-ben. Ekkor vált világossá számomra, hogy a kislakások festéséből nem fogok tudni megélni. Hirtelen nagyon sok ember lett munkanélküli, akik munkát kerestek, és közülük nagyon sokan választották a lakásfestéseket megélhetésüknek. Azon a piacon nekik én nem lehettem konkurenciájuk, mert olyan olcsón dolgoztak. Nekem a nagy megrendelők irányába kellett nyitnom. Így is csináltam. A megyei állami építőipari vállalatokkal, illetve az időközben megalakult építőipari kft-kel kezdtem el együtt dogozni.

- Az élet igazolta döntése helyességét.

- Igen, de azért nem volt ez ilyen egyszerű. Arra mindig ügyeltünk, hogy a munkánkkal kapcsolatban kifogás ne merülhessen fel. Határidő, minőség nálunk mindig az első két helyen szerepelt. Elterjedt rólunk, hogy itt a régióban minden szempontból megbízhatóak vagyunk, bírjuk a rövid határidőket is, garanciavállalással, kiváló minőségben dolgozunk. Így ajánlások útján bővült fővállalkozói kapcsolatunk. És még így is bele tudtunk kerülni a körbetartozásokba. Mert például ki gondolta volna a rendszerváltás után közvetlenül, hogy egy DÉLÉP nagyságú és kaliberű szegedi cég egyik napról a másikra megszűnik? A fizetésképtelenné váló megrendelő a mai világban komoly realitást jelent. A legnehezebb és egyben legfontosabb vállalkozói feladat a megbízható, jó partner kiválasztása.

- Úgy tűnik, ez Önöknek általában sikerült. Soroljunk fel néhány referencia munkát az elmúlt időszakból! Például hol dolgoztak legtávolabb Békéstől?

- Ausztriában egy szálloda festését kellett megcsinálnunk. A szállodát egy mezőberényi férfi vásárolta meg, és minket bízott meg a festő- mázoló munkák elvégzésével. A legnagyobb munkánk is egy szálloda volt, Noszvajon.

Festékbolt, megyejárás, Békés, 20130401
Igazi családi vállalkozás. Ifjabb Hídvégi László édeasanyjával, a család egyik festékboltjában (Galéria)

- És itt a környéken?

- Most fejeztük be Békéscsabán a rendőrséggel szemben lévő épületben a vámosok új megyei központjának festését. De mi dolgoztunk az Ibsen Házban, és a megyei könyvtár régi épületének felújításán is. Gyomán a múzeum őrzi kezünk nyomát.

- Tizenöt évig a szocializmusban, azóta pedig huszonhárom éve vállalkozó. Mi a legfontosabb tanúsága a majd negyven esztendőnek?

- Munkát csak munkával lehet hosszútávon szerezni. Tehát a legfontosabb, hogy amit elvállalunk, azt pontosan úgy csináljuk meg, ahogyan a megrendelő elvárja tőlünk. A minőség és a határidő a legfontosabb. Ezzel a kettővel nem szabad játszani. Ha ezekben az ember következetes tud maradni, és védjegyévé válik, akkor számíthat megrendelésekre, akkor lehet munkája. Ez kizárólag rajtunk múlik. Egy vállalkozás másik, ugyanilyen fontos velejárója a fizetés, azaz, hogy az ember kapja is meg a munkájáért a fizetését. Ezt nehezebb kézben tartani, ez tőlünk független tényező. De ebben is segíthet a megbízhatóság.

- Hogyan?

- Úgy, hogy az ember kevesebbszer kényszerül idegenekkel szerződéseket kötni, partnereit már vagy ismeri, vagy egy megbízható ismerőse által ismerte meg. A mi vállalkozásunk így tudott életben maradni, és emiatt van jövőképünk ma is.

Festékbolt, megyejárás, Békés, 20130401
A Hídvégi és Fia vállalkozás fia tagja, Hídvégi László (Galéria)

A Hídvégi és Fia vállalkozás a nevével is jelzi erejét. Mert az a tény, hogy a cég ügyeinek intézését az apa a fiával együtt viszi tovább, mindenképpen jó ajánlólevél a külvilág számára. Sugallja az állandóságot, a tapasztalatot, a megbízhatóságot. Ma a Hídvégi és Fia vállalkozás akár három, négy helyszínen is képes dolgozni egyszerre, lehetővé teszi ezt a cég autóparkja és felszereltsége. Nagy felületek festését is rövid határidővel tudják vállalni, nagyteljesítményű Wagner típusú festőkompresszoraik segítségével. A magasság sem akadály számukra, önjáró, ollós állványukkal nagyon hatékonyan tudnak dolgozni. Egy szó, mint száz, a Hídvégi és Fia vállalkozás harmincnyolc esztendő minden vállalkozói tapasztalatával (Hídvégi), a fiatalság lendületével, korszerű gondolkodás módjával és kommunikációjával (Fia, Hídvégi László) vívja hétköznapi harcait. Sikeresen!