A hatvanadik születésnapjukat 2009-ben ünnepelték meg, hiszen jogelődjük 1949-ben alakult. Egészen pontosan a szövetkezesítés időszakában négy önálló szövetkezet jött létre Csorváson. Az már a helyiek ügyességén és akaratán múlott, hogy ki melyik szövetkezetbe lépett be. Ugyanis a változtatás – mint tudjuk - elkerülhetetlen volt. Az igazgatóság elnöke, tősgyökeres csorvási Kelemen Mihály irodájában beszélt a kezdetekről is.

Csorvási gazdák, megyejárás, Csorvás, 20130508
Kelemen Mihály, a Csorvási Gazdák Szövetkezet igazgatóságának elnöke (Galéria)

- Csorváson is pontosan ugyanaz volt a helyzet 1949-ben, mint bármelyik másik mezőgazdaságból élő magyar faluban. Itt is voltak módos gazdák, és voltak föld nélküli napszámosok, bérmunkások. A téeszek létrehozásakor a földtulajdonosok elveszették földjeiket, a nincstelenek meg tulajdonosok lett. Summázva így lehetne azt az időszakot jellemezni – elevenítette fel a régmúlt eseményeit Kelemen Mihály. – De a helyiek megszervezték egymás között, hogy ha már közösködni kell, akkor legalább az egyívásúak kerüljenek be egy szövetkezetbe.

- Hogyan valósították ezt meg?

- Úgy, hogy létrehoztak 1949-ben két olyan szövetkezetet, a Petőfit és az Adyt, ahol a gazdák tömörültek és kettőt ahol a napszámosok gyűltek össze, ezek pedig Vörös Október és a Kossuth nevet választották.  Az élet persze írta a saját történetét, a négyből előbb 1960-ban kettő lett.  A Petőfi és az Ady Hunyadi, a Vörös Október és a Kossuth pedig Rákóczi néven működött tovább.

- Ez még mindig több eggyel a mai állapotnál.

- Ide is mindjárt eljutunk. A hetvenes évek közepén hirdették meg, az egy falu, egy TSZ mozgalmat, amelyik Csorvásra 1976-ban érkezett meg. A két működő szövetkezet Lenin néven egyesült egymással. A rendszerváltással egy időben változtattak nevet a csorvási gazdák, 1990 óta a szövetkezet neve „Csorvási gazdák" lett.

Csorvási gazdák, megyejárás, Csorvás, 20130508
A szövetkezet hatvanadik születésnapjára készült emlék (Galéria)

- Változatlan létszámmal és változatlan területen gazdálkodnak azóta is?

- Nem, természetesen történtek változások. A szövetkezet tagságából kiváltak huszonhárman. Az ő részükkel csökkent a termőterület nagysága, 4300 hektár volt, ma 3500 hektáron gazdálkodunk.

- Mi lett a kiváltak sorsa?

- Közülük hárman azóta is gazdálkodnak, a többiek más célra fordították a megkapott pénzüket. Többnyire felélték.

- Mivel foglalkozik a gazdaság?

- Vegyes gazdálkodást folytatunk, meghatározó tevékenységi köreink a növénytermesztés, az állattenyésztés, a mezőgazdasági szolgáltatás és a terménytisztítás, szárítás, tápgyártás.

- Bevált ez a vegyes szerkezet?

- Igen, a hagyományok miatt is, meg a konkrét gazdaságosság miatt is hiszünk a több lábon állás politikájában.

Csorvási gazdák, megyejárás, Csorvás, 20130508
A jövő egyik útja: hidegen sajtolt tökmag olaj (Galéria)

- Mondjunk néhány szót külön-külön is az ágazatokról!

- Növénytermesztésben hagyományos alföldi termelést folytatunk. Búzát, kukoricát és napraforgót termelünk a legnagyobb területen. A terményeket saját tárolóinkban tároljuk, illetve egy részüket feldolgozzuk takarmánykeverő üzemünkben, mellyel saját állatállományunk takarmányellátását biztosítjuk. Ugyanakkor 150 hektáron biogazdálkodást  is folytatunk, ahol tököt, búzát és mustár termesztünk. Ehhez kapcsolódik egyébként egyik fejlesztési projektünk is.

- Milyen fejlesztésre gondol?

- Előkészítés alatt van hidegen sajtolt tökmagolaj gyártása, palackozása és forgalmazása. Ezeket sötét üvegekben kell forgalomba hozni, mert fény hatására könnyebben avasodik. Jelenleg szögletes üvegben tudjuk bemutatni a terméket. Bár még semmi nem végleges, de igen előrehaladott állapotban van a projekt, hamarosan megkezdhetjük a folyamatos gyártást.

- Az állattenyésztés?

- Szarvasmarha és sertéstenyésztéssel foglalkozunk. A sertéstelepen 650 anyakocával és annak szaporulatával gazdálkodunk. A telepen malac előállítás, süldőnevelés és hízlalás is folyik. A szarvasmarhatelepen borjú és üszőnevelés valamint 350 tejelő tehén fejése és tartása folyik. A szarvasmarha telepen a fejés és a hűtéstechnika korszerű, a takarmányozás újszerű, az épületek fejlesztésével vagyunk elmaradva, ez az egyik soron következő nagyobb feladatunk lesz.

Csorvási gazdák, megyejárás, Csorvás, 20130508
A Rudolf majorban található a szárító és keverőtelep (Galéria)

- Terményforgalmazás?

- A terményforgalmazási ágazat feladata a szárító és a vetőmagüzem, a takarmánykeverő üzemeltetése, a saját és bértisztításra átvett termények tárolása és értékesítése. Saját előállítású vetőmagok tisztítása, kiszerelése és értékesítése. Szabad kapacitásunkkal külső vállalkozások részére bérgyártást is végzünk. Üzemünk rendelkezik HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer mellett MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszerrel is, ami lehetővé teszi számunkra, hogy tovább bővítsük értékesítési tevékenységünket bolti hálózat bővítésével illetve kisebb telepek ellátásával.

- Milyen a szövetkezet gépparkja?

- A szövetkezet műszaki főágazat biztosítja a növénytermesztés és állattenyésztés zavartalan gépi kiszolgálást. Gépeink kapacitása nagyobb területű termelést is lehetővé tenne, ám szerintem kifejezetten előnyös a kicsi túlgépesítettségünk. Alkalmat ad szolgáltatások értékesítésre, illetve tervezhetővé teszi a karbantartást, a gépek javítását. Rendelkezünk erőgépekkel, szállító kapacitással, a termelés teljes vertikumának gépesítettsége biztosított nálunk.

Csorvási gazdák, megyejárás, Csorvás, 20130508
Ébredezik a határ (Galéria)

- Ha jól értelmeztem, akkor az alaptevékenység mellett a hidegen sajtolt bio olajpalackozás és értékestés, valamint a tápgyártás, azaz az alaptermények tovább feldolgozott értékesítése a jövő egyik útja a gazdálkodásban. De tudok például kastélyról és halastóról is. Ezekkel mi a céljuk?

- A Rudolf majori kastélyból közösségi szálláshelyet csináltunk, nem titkoltan azzal a céllal, hogy ott egy komplett idegenforgalmi és szabadidős központot hozzunk létre. Rendezett parkkal, később teniszpályákkal, focipályával, kerékpárokkal, kirándulási lehetőségekkel. Eljutottunk odáig, hogy a ház lakható, tud vendégeket fogadni, és tudunk ott rendezvényeket is tartani. Legközelebb a pincét tesszük rendbe és a parkot is folyamatosan alakítjuk, formáljuk.

- És a halastó?

- A Forrástó bányaművelés alól felhagyott területen került kialakításra. A kitermelést 2005-ben fejezték be, 2006-ban pályáztunk a tó rehabilitációjára és egy gyermek kirándulóhely és tanösvény megépítésére, valamit egy skeet pályát is kialakítottunk a Csorvási vadásztársasággal közösen. A fejlesztés 2010-ben tovább folytatódott. Strandlabda pálya épült, padokat és kerékpártárolókat is elhelyeztünk a tó partján.

- Felfedezték már a környékbeliek maguknak a horgásztavat?

- Igen, nem csak csorvásiak, hanem a környező településekről is egyre többen járnak horgászni hozzánk. Napijegyet lehet váltani, és horgászni a hagyományos, békés halakra. A halállományt folyamatosan pótoljuk. Tavaly 20 mázsa pontyot telepítettünk, ebből 4,5 mázsa kifejezetten nagytestű 6-10 kilós ponty volt. Tavaly Pünkösdkor rendeztük meg az első hagyományteremtő horgászversenyünket, ami már elsőre nagyon szép eredményt hozott. A kisebbik tavat a Csorvási Gazdák Horgászegyesülete, a nagyobbik tavat szövetkezetünk üzemelteti.

Csorvási gazdák, megyejárás, Csorvás, 20130508
A "Csorvási Gazdák" Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezet központja (Galéria)

A Csorvási Gazdák Szövetkezet ma 150 helybéli család megélhetését biztosítja, illetve további 150 integrált termelő gyarapodását segíti. Ezért is tartják fontosnak a helyi társadalmi szerepvállalásokat. Minden évben megrendezik az aratónapot, és tervszerűen folytatják a helyi hagyományok őrzését, életben tartását is. Például úgy is, hogy régi, már kiszolgált gépeiket felújítják és bemutatót készítenek belőlük. Így újult már meg egy Zetor 50-es, egy MTZ 45-ös és Hoffer Traktor is. Az elnök külön örömére szolgál, hogy ezeket a felújításokat a szövetkezet fiatal szerelői vállalták el, csinálják folyamatosan. Persze nem véletlenül figyel a fiatalokra Kelemen Mihály.

Elkötelezett tanárember, aki tizenöt évvel ezelőtt került döntési helyzetbe. A Kemény Gábor Szakközépiskola szaktanáraként osztályfőnök akart lenni, hogy ne csak szakórákon, hanem elejétől kezdve nevelhesse a műszaki pályára készülő gyerekeket. Miután iskolájában jóváhagyták programját, akkor kereste meg őt a Csorvási Gazdák jelölő bizottsága, hogy vállalja el a szövetkezet igazgatóságának elnöki posztját. A lokálpatrióta és a tanár küzdelmét a lokálpatrióta nyerte meg. Az elnökválasztáson a tagság 86%-os többséggel választotta meg. A történet ettől kezdve már ismert.