Az 1780-as években – II. József uralkodása alatt – a postahálózat sokat fejlődött. Több, addig elhanyagolt térségben nyitottak új postautakat és postaállomásokat.

Postai jubileum, posta, Sarkad, 20130623
A megnyitásának 225. évfordulóját ünneplő sarkadi posta dolgozói kollektívája egy része a jubileumi ünnepségen

II. József 1787-ben bejárta az országot, hogy tapasztalatokat gyűjtsön közlekedési és kereskedelmi reformterveihez. Többek közt látogatást tett Békés vármegyében is, ahol addig egyetlen postaút sem volt, főként a mostoha útviszonyok miatt. Az alacsony fekvésű, mocsaras tájon az utak ősszel-tavasszal sártengerré váltak. A császár úgy határozott, be kell kapcsolni ezt a vidéket is az országos postahálózatba. 1787 júliusában elrendelte Budáról Szentesen át Arad és Nagyvárad felé egy új postaút megnyitását. Az utakat a vármegye urai rendbehozatták, és a császár rendeletének megfelelően 1788 tavaszán sorra nyíltak postaállomások az útba eső nagyobb településeken. 1788. február 26-án a budai helytartótanács a következő hirdetményben tette közzé a postaút megnyitásának hírét:

„Őfelsége a közösség kényelmére és a nyilvános levelezés előmozdítására Budáról Cegléd, Nagykőrös, Alpár, Csongrád, Szentes, Orosháza, Komlós, Battonyán keresztül Aradra, ugyancsak Orosházáról Csaba, Gyula, Sarkad, Remete, Szalonta, Gyapjún át Nagyváradra egy új postajárat felállítását elrendelni méltóztatott... ezen postautakon az utazóközönség szállítása és a lovas postajárat ez év március 1-én kezdetét veszi."

Postai jubileum, posta, jubileum, Sarkad, 20130623
Az első sorban balról Lovászi József, a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány kuratóriumi titkára, mellette Tóth László, a kuratórium elnöke, Kocsis István, a Magyar Posta Vezérigazgatósága hálózati igazgatója és Matyika Anna, a Sarkadi 1. számú posta vezetője

Sarkad tehát 1788. március 1-jén kapcsolódott be az országos postahálózatba. A település első postamestere Varasdi Ádám volt. Az őt követő postamestereket sajnos név szerint nem ismeri az utókor, de az tudható, hogy a postamesterség családon vagy rokonságon belül öröklődött. A postaállomás közel 100 évig magánvállalkozásban működött. Kezdetben hetenként négyszer indított postát, 1861-től viszont már naponta 6 postajárat közlekedett. 1876-ban a postaállomás kincstári tulajdonba került.

Jelentős előrelépés volt, amikor megindult a távirat-szolgáltatás 1898-ban, illetve telefonközpont létesült 1902-ben. A sarkadi posta az idők folyamán több helyen működött. Az első postaállomás helyét nem ismerjük. A múlt század első felében a régi Pelikán épületében üzemelt a posta, onnan költözött a mostani helyére.

1968-ban készült el Sarkad 1. számú postahivatal új épülete, amit már kimondottan postának terveztek, és a kor követelményeinek akkor mindenben megfelelt (telefonközpont, távírda). Napjainkban is itt működik az 1. sz. posta. 1911-től 2007-ig ugyanis a Sarkadi Cukorgyárnál is működött posta. 1976-tól kezdődően postaforgalmi szakközépiskolai képzés is folyik a sarkadi Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és kollégium falain belül.

A rendezvény háziasszonya, Matyika Anna, a Sarkad 1. posta vezetője szavaiból az is kiderült, miszerint 1914-től Horváth Kálmánné, 1931-től Pejtsik Jenő, 1936-tól Pejtsik Jenőné, '48-tól dr. Török Károly, 1965-77 között Vass András, 1979-93 között Hatvani Béla, 1994-98 között pedig Kovács Lászlóné volt a postamester a településen. Matyika Anna 1998. július 1-e óta vezeti a sarkadi postát.

Bende Róbert polgármester üdvözlő beszédében személyes élményeket, emlékeket is megosztott a rendezvényen megjelentekkel. Kiderült, gyermekkorában maga is bélyeggyűjtő volt, s lázas, gyermeki izgalommal indult a postára mindig az újabb sorozatokat beszerezni.

Postai jubileum, bende róbert,  Bondár Sándor, Sarkad, 20130623
A rendezvény fényét több helyi fellépő, csoport is emelte. Bende Róbert polgármester zongorán kísérte a magyar nótát éneklő Bondár Sándort

,,... A magyar posta sorsa a 16. századtól szorosan összefonódott az osztrák postáéval. 1867-ben, a kiegyezés évében a magyar posta kivált a birodalmi postából, és önálló nemzeti szolgáltató lett. Magyar irányítással, magyar hozzáértéssel. És olyan eredményekkel, melyekre máig is büszkék vagyunk!

Sokat köszönhet a Magyar Királyi Posta Gervay Mihálynak, az első országos posta-főigazgatónak, valamint Baross Gábor miniszternek. Gervaynak nagy szerepe volt abban is, hogy 1869-ben a magyar és az osztrák posta kibocsátotta a világ első levelezőlapját.

A század végére a Magyar Királyi Posta, világviszonylatban is élen járt a modernizációban, ügyfelei és partnerei korszerű kiszolgálásában. Kevesen tudják, de hazánkban a telefon, a kerékpár és az automobil elterjedése is a posta, újító szemléletének köszönhető.

Puskás Tivadar – a telefonközpont feltalálásának ötletadója és segítője – Párizs után 1881-ben Budapesten is megépítette az első telefonközpontot. Ugyancsak ő indította el 1896-ban a telefonhírmondót, ami a rádió előtt nagy technikai újdonságnak számított.

A századfordulón Pesten a levélgyűjtők, motoros triciklit, 1904-ben – a világon elsőként – benzines autómobilt kaptak a munkájukhoz. Az első postaautókat Csonka János, szegedi születésű mérnök tervezte. Egyúttal ez volt a magyar autógyártás kezdete is." – nyújtott értékes postatörténeti áttekintést ünnepi beszédében Kocsis István, a Magyar Posta Vezérigazgatóságának hálózati igazgatója.

Postai jubileum, posta, Sarkad, 20130623
Kocsis István, a Magyar Posta Vezérigazgatósága hálózati igazgatója

A jubileumi rendezvényen részt vett Tóth László, a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve Lovászi József, ugyanezen alapítvány kuratóriumi titkára is. Lovászi József mutatta be Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében otthonra lelt posta- és bélyegtörténeti kiállítást, amellyel az alapítvány járult hozzá a posta jubileumi ünnepségéhez. A kiállítás áttekintést nyújt a magyar postaszolgáltatás és bélyegkiadás történetéről, valamint válogatást ad Kass János grafikusművész bélyegterveiből és bélyegeiből. A postatörténeti kiállítást a sarkadi postások által gyűjtött helyi emlékek, dokumentumok, tárgyak, és sarkadi bélyeggyűjtők gyűjteményének látványos darabjai egészítik ki.

Békés megyében idén öt posta ünnepelte, ünnepli nagyobb szabású rendezvény keretében megnyitásának 225. évfordulóját. Tótkomlóson, Battonyán, Sarkadon már emlékeztek a jubileumra, Gyulán és Békéscsabán az esztendő hátralévő felében teszik meg.

A Sarkadi 1. posta egykori dolgozóit is meghívta a jeles eseményre. A művelődési központ nagytermében 30-40 esztendőt a posta berkeiben dolgozott nyugdíjas kollégák is helyet foglaltak. A társaság doyenje kétségkívül az 1941-ben született, három hónap híján 46 esztendő postai szolgálat után, 2001-ben nyugdíjba vonult Kovács Sándor volt, aki régi ismerősként üdvözölt. Mint mondotta, nosztalgiával érkezett az ünnepségre, még akkor is, ha ez a posta, már nem az a posta, ahol anno 1956-ban kezdett.

Postai jubileum, posta, Sarkad, 20130623
Matyika Anna, a Sarkadi 1. számú posta vezetője, a 46 esztendeig postásként dolgozott Kovács Sándor, Bende Róbert polgármester és Kocsis István hálózati igazgató

A postás

A levelet átnyujtja, s elköszön.
S ahogy búcsúzik, mintha mondaná:
Ami benne van, ahhoz nincs közöm.
Megy, hogy a nyári port, s a tél havát
Lerázhassa a szomszéd küszöbön.
Ahogy búcsúzik, mintha mondaná,
Nem érdekelhet egyéb engemet,
Mint utca, házszám, ajtó, emelet.
Csak kívülről látom a levelet.

Kezén világok iramlanak át.
Szerelmek égnek, és melódiák
Örvénylenek ezer pecsét alatt.
Neki pecsétet törni nem szabad.
A titkok végtelenjén átmegyen
Húnyt szemmel, házról-házra, csendesen.
Mosolyt fakaszt - és nincs érdeme benne.
Könnyet fakaszt - és nincsen vétke benne.
Vihart támaszt - és nem ő támasztotta.
Kegyelmet oszt - és nem ő osztogatta.

Olyan világtól idegennek tetszik,
És mégis olyan emberinek tetszik
E kéz, mely nem tudja, hogy mit cselekszik.

(Reményik Sándor)