Angyal István, Budapest
Angyal István
Kádár János
, Biszku Béla, Apró Antal stb. kivégeztette Angyal Istvánt a forradalom leverése után a szörnyű, Haynau 1849-es rémuralmánál is nagyobb megtorlás idején, a rendszerváltozás után emléktáblát kapott (Mécs Imre budapesti SZDSZ-es országgyűlési képviselő mondott avatóbeszédet) a Farkas Tóth László szobrászművész, elnök vezetésével tevékenykedő Magyarbánhegyesi Faluszépítők Egyesülete, valamint Torzsa Sándor és Kecskés Katalin kezdeményezésére a Kossuth 22. szám alatti Angyal-ház, amelyet azonban érthetetlen módon eltüntetett a települési önkormányzat.
- Hogyan emlékszik vissza Angyal Istvánra? – kérdeztük Málik Imre 83 éves szomszédot.Málik Imre, Magyar
Málik Imre

- Gyerekek voltunk, játszottunk. A 2. világháború alatt elvitték a zsidó Angyal családot a gettóba.
- Beszélgettem helybéli lakosokkal, és elképesztő módon nem is hallottak a felakasztott Angyal Istvánról. Még a községházán is jártam.
- Valóban nem ismerik a faluban, olyan idős ember, mint én, már kevés van.
- Pedig az utolsó között, november 8-án tette le a fegyvert a szovjet katonai megszállást, november 4-ét követően.
- Elhiszem. Egyszer talán volt itthon a forradalom előtt, de én nem találkoztam vele. Emlékszem, hogy nagyon vallásos volt. Akkor még tartottunk tehenet, és egy kis tej fejében arra is hajlandó volt, hogy Dicsértessék!-et mondjon.
Mécs Imre vonattal utazott le Magyarbánhegyesre, Farkas Tóth László ment ki eléje a vasútállomásra. Remélhetően október 23-án, Nemzeti ünnepünkön visszakerül a helyére az Angyal István-emléktábla, Budapesten, a Ferencvárosban tér és Angyalvár elnevezésű emlékmű, végrendelete értelmében formátlan kő is őrzi a forradalmárok emlékét. Az 1928. október 14-én született, 1958. december elsején a budapesti Gyűjtőfogházban felakasztott Angyal István zsidó kisiparos és kiskereskedő család harmadik gyermeke volt, a negyedik polgári után iskoláit származása miatt nem folytathatta. 1944-ben édesanyjával és egyik nővérével az auschwitz-birkenau koncentrációs táborba hurcolták. Nővérét az egész tábor előtt felakasztották, mert szökni próbált, anyja is a lágerben halt meg. Magyarországra visszatérve idealista kommunista meggyőződésű lett, ettől az ideológiától várva a faji és osztálykülönbségek megszüntetését. (A Magyar Kommunista Pártba, a Magyar Dolgozók Pártjába azonban soha nem lépett be.) Megszerezte az érettségit, majd 1947-ben magyar-történelem szakra felvették a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára, 1949-ben a Lukács-vita hullámai közepette (miután felszólalt a megtámadott Lukács György kommunista filozófus mellett) kitették az egyetemről.
Málik Imre, Magyarbánhegyes
Hiányzik az Angyal-emléktábla
- Mécs Imre olyan beszédet mondott a magyarbánhegyesi Alabárdos kisvendéglőben – idézte fel Farkas Tóth László –, hogy csak néztünk, szájtátva hallgattuk az egykori barát szavait. Rögtön nekünk is estek a magyarbánhegyesi szocialisták, hogy jobboldali emléktáblát avattunk fel. Később fel kellett mennünk Budapesre Laduver Ferenc fideszes polgármesterrel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, ahol már a budapesti zsidóság is jelent volt Schweitzer József főrabbival az élen Mécs Imre és Angyal István méltatásán. Utóbbi csak 2008-ban lett Magyarbánhegyes posztumusz díszpolgára. Még a valamikori magyarbánhegyesi rokonai is eljöttek a könyvtárba. Erre fel valaki, egy nő felállt, és azt mondta:  nagyon rossz néven veszik azt, hogy a korábbi magyarbánhegyesi faluvezetés rosszallotta az Angyal-emléktáblát.
Farkas Tóth László, Magyarbánhegyes
Farkas Tóth László szobrászművész a falu központjában