Már régen nincs meg a publikáló kő. Ma már a kidobolás nem a mindennapok, hanem az Újkígyósi Hazaváró része, amelyet Rákóczi Antal révén elevenítenek fel. Ez a rendezvény is egyike azoknak a kulturális programoknak, amelyekből az utóbbi években hagyományt teremtettek. Szebellédi Zoltán polgármesterrel nemcsak a dolgos hétköznapokról, az ünnepnapokról is szót váltottunk.

újkígyós város, megyejárás, Újkígyós, 20131017
Szebellédi Zoltán, polgármester (Galéria)

- Ma már elég sok olyan eseménye, ünnepnapja van a településünknek, amelyek bár új keletűek, de azért lassan hagyományossá válnak – kezdte elgondolkodva Szebellédi Zoltán. -  Itt van például az Újkígyósi Hazaváró, amit először 2007-ben szerveztünk meg azzal a céllal, hogy találkozzunk azokkal az emberekkel, akik elszármaztak Újkígyósról. Úgy terveztük, hogy négyévente fogjuk megrendezni, de az élet átírta a forgatókönyvünket.

- Hogyan?

- Olyan jól sikerült a legelső, hogy utána a következő évben, 2008-ban, is megrendeztük. A tavalyi Hazaváró után, 2014-ben azért fogjuk hazahívni az elszármazottakat, mert ekkor ünnepeljük a település újraalapításának 200. évfordulóját.

- Nagyon röviden beszéljünk az alapításról!

- A kígyósi birtok 1798-ban került a Wenckheim család tulajdonába. Gróf Wenckheim József Antal 1814-ben szerződéssel száz dohánykertész családot telepített az akkor még elvadult pusztába Szeged környékéről. Az emberek elfogadták a gróf feltételeit, az ő leszármazottaik a mai település lakói.

- Milyen programmal várják a hazalátogatókat?

- Újkígyóson minden ünnepség szentmisével kezdődik, majd a publikációval folytatódik, amikor is beszámolunk vendégeinknek arról, mit végeztünk azóta, mióta nem jártak Újkígyóson. Ilyenkor kiállítások, könyvbemutató és egyéb programok is várják a hazatérőket. A közös ebéd után a vendégek és az itthoniak kötetlenül töltik el a nap hátralévő részét. Mindenki szép élményekkel gondol vissza ezekre a találkozásokra.

- Úgy tudom, hogy az utóbbi időben több más rendezvény is gyökeret vert Újkígyós életében.

- Igen, ilyen a 2008 óta minden évben megrendezett Kígyósi Advent. Amikor is advent minden szombatján koncertet, hangversenyt hallhatnak a megjelentek, melynek a helyszíne a katolikus templom. Szeretik az emberek azért is, mert minden évben országosan ismert, neves előadó is fellép, valamint a négy program egyikén fellépnek a helyi művészeti oktatásban részesülő gyerekek. Idén St. Martin nyitja a sort, utána Horgas Eszter és a Jazz Trió fog fellépni. A harmadik este a gyerekeké, a programsorozatot a Benedekfi testvérek zárják. István zongorán, Zoltán hegedűn játszik. Békéscsabán kezdtek zenélni, ők szerezték a Don't burn it (Ne égesd el! – a szerző) című, 2009-ben Oscar-díjra jelölt vietnámi – amerikai filmdráma kísérőzenéjét.

újkígyós város, megyejárás, Újkígyós, 20131017
Újkígyós, Városháza (Galéria)

- Több éve szervezik a Galiba Napokat is. Hogyan merült fel ennek a gondolata?

- Jó példákat láttam más településeken arra, hogy a helyi közösség kedvelt programja lehet, az összefogást elősegítheti egy gasztrokulturális rendezvény. Az újkígyósi közösségeket megszólítva, Prohászka Béla mesterszakács szakmai segítségével találtuk ki és szerveztük meg 2010-ben az I. Galiba Napokat. Azóta egyre színvonalasabban, egyre több résztvevővel, egyre szélesebb programkínálattal zajlik a rendezvény. A főzőcsapatoknak két libából kell feltálalni az ételeket a zsűri elé, melynek állandó elnöke Prohászka Béla mesterszakács, tagjai pedig megyei mesterszakácsok és helyi közszereplők. Ilyenkor a főzés mellett bemutatkoznak a helyi amatőr borászok, fellépnek a helyi és a békés megyei előadók, együttesek. A nap zárásaként neves előadóművészek adnak nagyszínpados koncertet. A program utóélete, hogy két éve receptfüzetet adunk ki a főzőcsapatok által elkészített ételek receptjeiből. Már két kötetből áll a sorozat.

- A Kisvárosi Esték híre túljutott már a település határain is. Ezt mikor hozták létre?

- A Kisvárosi Esték 2010 óta működik a településen. Ezt a programsorozatot a városházán rendezzük meg, amelyekre érdekes, példaértékű életutat befutott embereket hívunk meg, akikkel profi műsorvezetők beszélgetnek. Most, október 22-én például Mudry Péter filmrendező lesz a vendégünk, akivel előbb megnézzük a „Barbárok kézfogása" című dokumentumfilmjét, amely a magyar föld történelmi szerepéről, a jelenről és a jövő lehetőségeiről szól. A film után a rendezővel és két szakértővel találkozhat a közönség.  Itt szeretném megemlíteni az év utolsó ilyen rendezvényét is; november 15-én vendégünk lesz Pesty László filmrendező és producer, a Pesti Fekete Doboz című műsor alkotója.

- Újkígyóson a sportnak nagy hagyományai vannak. A szokásos sportélet mellett van-e az egész közösséget érintő sportrendezvényük?

- Az egészséges életet próbáljuk hirdetni, ezért rendezzük meg az egész napos Fuss az életedért elnevezésű sportnapot, melyet már öt alkalommal tartottunk meg a településen. Ilyenkor az egész nap a sportról szól, a gyerekek a helyi él- és amatőr sportolókkal együtt futnak, fociznak, kézilabdáznak. A Kisvárosi Esték keretén belül találkozhattak az érdeklődők olimpiai- és világbajnok sportolókkal. Több éve szervezzük meg az amatőr- és profi kerékpáros körversenyt. Ennek köszönhetően idén júniusban Újkígyóson szervezték meg a Magyar Nemzeti Országúti Kerékpáros Bajnokságot.

újkígyós város, megyejárás, Újkígyós, 20131017
Ideális ovifocipálya a legkisebbeknek (Galéria)

- Miért tarja fontosnak, hogy legyenek ilyen programok, események?

- A legfontosabb célja ezeknek, hogy az itt élők minél jobb közösséget alkossanak, legyenek együtt, legyenek színvonalas közös élményeik. Véleményem szerint annak a településnek van jövője, ahol sok élő közösség van.

- Egy településen akkor érzik jól magukat az emberek, ha szépen és jól meg tudnak élni. Ha például van munkájuk. Újkígyós hogyan áll ebben a tekintetben?

- A munkanélküliség általában a megyei és az országos átlag alatt van. Persze ez is sok, de a probléma önkormányzati szinten nem megoldható. A településen korábban működött két nagyüzem, az Akvaline Szigetelőgyár és az ÚFA Bt faipari cég. Az előbbi 2002-ben, az utóbbi 2008-ban zárt be. Ez azért is nagy probléma, mert a cégek fénykorukban külön-külön 250-300 főnek adtak munkát. Emellett körülbelül ötszáz család foglalkozott korábban libatöméssel, mely üzletágat szisztematikusan tönkretettek. Ezeknek a munkahelyeknek a megszűnése nagy problémát okoz a településen. A jövő mégis bíztató, hiszen dolgos, szorgalmas emberek laknak itt, akik akarnak és tudnak is dolgozni.

- Hogyan próbálnak meg ezen a helyzeten segíteni?

- Igyekszünk minden olyan lehetőséget kihasználni, amelyik segíti az emberek megélhetését. Az önkormányzat nagy beruházásainál a közbeszerzés útján kiválasztott kivitelezővel mindig meg tudott állapodni abban, hogy alvállalkozóként a lehető legtöbb helyi vállalkozót vonja be a munkafolyamatokba. A közfoglalkoztatás terén minden lehetőséggel élünk, részt veszünk minden államilag finanszírozott programban, így találtunk rá tavaly a gödöllői Szent István Egyetem mellett működő Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrző Koordinációs Központ „mintafalu" programjára. Ennek lényege, hogy 100 őshonos tyúkot és 20 kakast, valamint azok neveléséhez szükséges takarmányt és keltetőgépet helyeztek ki önkormányzatokhoz, többek között Újkígyósra is.

- Milyen céllal?

- Génmegőrzés, önsegélyezés, szociális támogatás és az ősi magyar fajták újbóli megismerése céljával indították el a programot. Keltetni kellett csirkéket és azokat kihelyeztük rászoruló családoknak, melyekhez nevelőtápot is adtunk. A jelentkező családoknak ilyen módon 2000 csirkét adtunk ki, akiknek a program keretében azt kellett vállalniuk, hogy ezeket a csirkéket felnevelik, a tojást, a húst a család fenntartására fordítják, illetve gondoskodnak a továbbszaporításról is.

újkígyós város, megyejárás, Újkígyós, 20131017
A polgármester szobájában lévő vitrin részlete (Galéria)

- Hogyan fogadták az emberek?

- Nagy volt az érdeklődés, így családonként 25-50 csirkét tudtunk odaadni. Részt vettünk más, hasonló jellegű programban, így a szociális földprogramban is. Ingyenes használatra kaptuk az államtól a 6,5 hektáros földterületet, melyen kukoricát termesztettünk. Ezen földterület megművelésébe vontuk be a programban résztvevő embereket. Azt kellett vállalniuk, hogy megkapálják a rájuk jutó, megközelítőleg 0,8 hektáros területet, melynek fejében a termény egy részét megkapták és felhasználhatták az otthoni állattartásnál.

- Az önkormányzati konyha mennyiben járul hozzá a helyi munkalehetőségek megteremtéséhez?

- Szintén egy szociális földprogram keretében bővítettük a konyhakerti termelésünket, amely forrásból fóliasátrat vettünk, öntözőrendszert építettünk ki, ahol fűszerpaprikát, krumplit termesztünk. Ennek a programnak a része a közfoglalkoztatottak egy éven keresztül történő 8 órás foglalkoztatása. Az itt megtermelt krumpli és őrölt fűszerpaprika majdnem teljes mértékben elegendő a konyha teljes szükségleteire.

- Ha már konyha. Önök részt vesznek a mintamenza programban?

- Ebben nem veszünk részt, a mi konyhánk már nagyon régóta helyi alapanyagokból főz, nagyon jó konyhánk van. A közbeszerzési jogszabályok kedvezőbbé váltak, amit csak lehet, helyi termelőktől vásárolunk meg. Hagymát, paradicsomot, paprikát, káposztát őstermelőktől vesszük, de a pékárut és a húst is helyi gyártótól vásároljuk. Nagyon sok alapanyagra van szükségünk, hiszen ellátjuk az iskolát, az óvodát, a bölcsödét, az idősek otthonát és elő lehet fizetni menüre is.

- A közelmúltban adták át a korszerű piacteret, fedett, kényelmes árusító helyekkel és eladóbarát feltételekkel. Emlékszem a beszédére, azt mondta, hogy megpróbálják a szombati piacot is bevezetni. Hogyan sikerült ez az elképzelése?

- Régebben Újkígyóson két piaci nap volt, ezért próbáltuk meg azt, hogy a hétfői állandó piacnap mellett szombatonként helyi termelői piac is működjön. Ezt azzal szerettük volna elősegíteni, hogy a helyi termelőknek, illetve a helyi telephellyel rendelkező vállalkozóknak szombaton nem kell helypénzt fizetniük. Be kell látnom, hogy vannak nagyon erős beidegződések, kialakult szokások, amelyeken nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak változtatni az emberek. A szombati piaci napot eddig nem tudtuk sikeresen bevezetni, de olyan sok árus és vevő van hétfőnként, hogy a régi elbontott árusító asztalokat vissza kellett állítanunk. Szombatonként azonban már ki sem nyitunk. Se vevő, se eladó.

újkígyós város, megyejárás, Újkígyós, 20131017
Az új bölcsöde igazi kisgyermekparadicsom (Galéria)

- Jövőre választások lesznek. A kérdés ilyenformán aktuális, indul-e a polgármesteri székért a választásokon?

- Az még elég messze van, de azt gondolom, hogy amennyiben meglesz a bizalom, úgy igen. Elkezdtünk egy úton járni, amelyik szerintem sikeres volt. 2006 óta vagyok polgármester, ezen idő alatt több mint 1 milliárd forintnyi beruházást hajtottunk végre vagy van folyamatban. A helyi közösségszervezés is jó úton halad, de nagyon sok dolgunk van még. Most kezdtük el az óvodaépítést, be kell fejezni az ivóvízminőség-javító programot és úgy néz ki, hogy az energetikai pályázat keretében felújíthatjuk azt a kilenc intézményt, amelyet az elmúlt időszakban nem volt módunk korszerűsíteni. Sok olyan tervbe vett fejlesztés, beruházás van, amelyre adtunk be pályázatot, de még nem valósultak meg, illetve jó néhány projektünk is tervezés alatt áll a 2014-2020 közötti Európai Uniós gazdasági időszakra vonatkozólag. Bízom abban, hogy azokat is a javunkra tudjuk fordítani a jövőben. Egyébként a mostani ciklusban az önkormányzatunkat nem kellett konszolidálnia a kormánynak, mert nem voltak tartozásaink, és remélem, hogy így lesz a jövőben is.

Szebellédi Zoltán 1990-ben kántor-hittanárként került Újkígyósra, ezért afféle „gyüttmönt" is lehetne, de nem az. A kígyósaik nem csak befogadták, de bíznak is benne, nem véletlenül választották meg kétszer egymás után polgármesterüknek.

 

A megyejárást támogatta:

Mesterház, logó, Békéscsaba, 20130331