A Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila új igazgató programja szerint bemutatkozási lehetőséget kíván adni. Október 30-án a Békéscsabai Jókai Színház Csörte című produkciójával szerepel a nemzet színházában. Az előadást Fekete Péter rendezte Kara Tünde, Katkó Ferenc, Gulyás Attila és Liszi Melinda főszereplésével.

Színház, csörte, Békéscsaba
Kara Tünde és Gulyás Attila

Brestyánszki Boros Rozália darabja könnyed, szórakoztatónak tűnő előadás mély társadalmi üzenettel: zene-tánc-show és a kőkemény valóság egy színpadon, a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán.

Színház, csörte, Békéscsaba
Kara Tünde (b) és Liszi Melinda

A hatvanadik évadába érkezett Jókai Színház nem „csak" előadással mutatkozik be a Nemzetiben, hanem a közelgő 60. alapítási évforduló jegyében ott mutatja be Mennyei Társulatának első tíz tagját. Az egykori meghatározó társulati tagok képeit a Csörte előadás előtt, 18 órakor a Gobbi Hilda Színpad előcsarnokában állítja ki, azokat ünnepélyes keretek között, az elhunytak családtagjai jelenlétében, neves színházi és közéleti személyiségek helyezik el, köztük:

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke; Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, a Vidéki Színházak Igazgatói Egyesületének elnöke, Felkai Eszter Jászai-díjas színművész, Oszter Sándor Kossuth-díjas színművész, Kadelka László a Nemezeti Színház egykori főügyelője, Borovics Tamás Kaszás Attila-díjas színművész, Marton Róbert színművész, Szabó Norbert, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója.

Színház, mennyei társulat, Békéscsaba
Mennyei Társulat

A Mennyei Társulat képeinek állandó helye a Jókai Színház  előcsarnokában lesz.

A Békéscsabai Jókai Színház Mennyei Társulatának első tíz tagja:

Daniss Győző színész, rendező, alapító igazgató; Miszlay István rendező, igazgató; Gálfy László színész, igazgató; Körösztös István színész, Barcza Éva színésznő, Dénes Piroska színésznő; Széplaky Endre színész; Romvári Gizi színésznő; Szoboszlay Sándor színész; Simon József játékmester, díszlettervező, ügyelő, „színházi mindenes".

A Jókai Színház Mennyei Társulatába azon színművészek és színházi szakemberek kerülhetnek be, akik munkásságukkal, hosszú éveket felölelő szakmai múltjukkal meghatározóan kötődtek a Jókai Színházhoz, annak arculatát, művészi munkáját formálták, alakították, akik személyiségükkel és szaktudásukkal példaként szolgálhatnak újabb színházi generációk felneveléséhez, illetve a helyi tiszteleten túl országos szakmai elismerést is kiváltottak. A tagokat a nézők javasolják, a színház vezetősége pedig évenként két alkalommal dönt arról, kivel, kikkel bővíti ki ezt a társulatot.

Már az első tíz tag személyére is sok javaslat érkezett Békéscsabán és Békés megyén túl, szinte az egész országból. A jelöltek között több olyan elhunyt művész, alkotó, színházi ember neve szerepelt, akik az 1954-es magalakulás óta hosszú időn keresztül meghatározó tagjai voltak a békéscsabai teátrum társulatának. A beküldött javaslatokat a Jókai Színház ezúton is köszöni kedves nézőinek!

Színház, csörte, Békéscsaba
Gulyás Attila

A Csörtéről bővebben

A Csörtében sorsok, céltalan életutak oldódnak fel az álom, a fény, a pompa áhított világában, hogy azután végleg megsemmisüljenek. A szabadkai kortárs szerzőnő, Brestyánszki Boros Rozália drámája 2010-ben született meg a Magyar Drámaíró Versenyen, s ezt bővítette, dolgozta át az író egy két felvonásos előadássá. Egy olyan produkcióvá, amely művészdarabként hatalmas közönségsikert tudhat magáénak, amely amellett, hogy felsorakoztatja az ismert és közkedvelt slágereket, komoly problémákat boncolgat. Generációk, egymástól végzetesen eltávolodott világok találkoznak össze pillanatokra, és mennek el könyörtelenül, tehetetlenül egymás mellett. Álom és valóság olykor összekeveredik, a realitást felváltja a szürreális. A speciális technikai elemek, a látványtechnika különleges atmoszférát teremt egészen a légypapíros kocsmától a show fényes, csillogó gazdagságáig.  Az előadás egyben kísérlet a néző bevonására a játékba. Bizonyos pontokon szerephez jut maga a közönség, dönt, pontoz vagy akár énekel is. Bekapcsolódik a showba, hogy utána kegyetlenül szembesüljön önmagával.

Színház, csörte, Békéscsaba
Liszi Melinda (búrában), Kara Tünde és Katkó Ferenc

Kritikák az előadásról:

„Senki nem tud senkibe kapaszkodni. Mindenkinek magára hagyottan dől össze a saját világa, miközben a külvilág is zűrzavarosan lepukkant. Ott maradnak totális reménytelenségben a szereplők, akikben kénytelenek vagyunk magunkra ismerni." /Bóta Gábor, Népszabadság/

„... a művésznő [Kara Tünde] úgy ad elő egy népdalt, hogy egyszerre bugyog föl a fáradtság, a szomorúság és a szépség. Mert igazából erről, a hiábavaló fáradságról, a megélt szomorúságról, az áhított szépségről szól Fekete Péter hatásos rendezése." /Apáti Miklós, Magyar Hírlap/

„Brestyánszki története, helyszínei és karakterei mindannyiunk számára ismerős és valamennyiünkben ott élő történetek, helyszínek és karakterek. Magunkon nevetünk, magunkat sajnáljuk és a magunk kis álmait, vágyait ismerjük fel. Nem beszél mellé és nem rágja a szánkba a mondanivalót, nagyon jól ismeri álmainkat, gyengéinket. Fekete Péter pedig (ne feledjük, végzett bűvész), pontosan tudja hogyan kell elvarázsolni, majd mikor már védtelenül elengedte magát, jól belegyalogolni az ember lelkébe, csak, hogy érezze, van még lelke, amibe néha jól esik, ha belegyalogol valaki." /Kovács Attila, Békés Megyei Hírlap/