Az idei negyedik negyedévben a növekedés éves üteme akár 2,8 százalékra is gyorsulhat, így 2013-ban az éves átlagos GDP-bővülés elérheti az 1,2 százalékot. Részben az áthúzódó hatásoknak köszönhetően 2014-ben a GDP-növekedés üteme a 2 százalékot is meghaladhatja, és 2015-re is marad tartalék egy 2 százalék fölötti növekedési ütemhez - írja az MTI-hez eljuttatott elemzésében a TakarékBank.

Ahhoz azonban, hogy 2015-öt követően a növekedési dinamika tovább emelkedhessen, a potenciális növekedési tényezőkben jelentős javulásra lenne még szükség, ez lesz a gazdaságpolitika legfontosabb kihívása a 2014-2018-as választási ciklusban - teszik hozzá.

Az infláció csaknem negyvenéves mélyponton jár, amiben nagy része van az adminisztratív árintézkedéseknek, a statisztikai hatásoknak és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának.

A már bejelentett intézkedések, illetve a várható világpiaci áralakulás figyelembevételével az infláció tovább csökken a következő hónapokban, és jövőre is kényelmesen a középtávú cél alatt marad, éves átlagban 1,5 százalék lesz, bár az év vége felé már 3 százalék közelébe emelkedik vissza.

Miután a következő 6-8 negyedévben az infláció éves üteme a középtávú cél toleranciasávja alatt, illetve azon belül marad, így lehetőség van további kamatcsökkentésre is. A prognózisban 2013 végére 3 százalékos alapkamattal számolnak.

A további monetáris lazításnak gátat szabhat, hogy azzal tovább csökkenne a már amúgy is csekély kamattöbblet a forint- és a devizabefektetések között, amit a javuló magyar reálgazdasági mutatók által esetlegesen indokolt országkockázati felár-csökkenés csak ideig-óráig ellensúlyozhat.

Az elemzés szerint ezért a 3 százalékos szint elérése után a kamatvágás szüneteltetése, de legalább lassítása szükséges lenne ahhoz, hogy nyugodt lehessen az átmenet az enyhítésből az elkerülhetetlenül bekövetkező kamatemelési ciklusba, vagyis ez utóbbit ne a hirtelen romló külső finanszírozási körülmények kényszerítsék ki.

A TakarékBank elemzői szerint a kamatemelés legkésőbb 2015 elejétől szükségessé válik, mivel 2014 végétől az infláció fokozatosan a hosszabb távon fenntartható 3 százalék közeli szintre emelkedik vissza.

Az államháztartási mutatók a vártnál lényegesen erősebb bevétel-oldali teljesülést jeleznek. A némileg enyhülő kiadási szigor ellenére az idei hiány az elemzők számításai szerint várhatóan a GDP 2,7 százalékára rúg majd, és fegyelmezett költségvetési politika mellett 2014-ben sem haladja meg a 3 százalékot.

Ha a tendenciák nem változnak, 2015-ben csökkenhet is a deficit GDP-arányos mértéke - olvasható a prognózisban.

A GDP-arányos államadósság mutató az idén még nem csökken számottevően, 2014-től viszont már komolyabban mérséklődhet, hiszen a nominális kibocsátás növekedése is felgyorsul.

A külső egyensúlyi mutatók továbbra is Magyarország külső sebezhetőségének csökkenésére utalnak. A folyó fizetési mérleg, valamint a tőkemérleg együttes egyenlegeként az ország nettó finanszírozási képessége idén és jövőre a GDP 5 százalékát is eléri, és utána is csak mérsékelten csökken, amint a növekvő belső kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli.

Az államadóssághoz hasonlóan a nominális GDP vártnál alacsonyabb növekedése miatt a GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan alig csökken 2013 végére, viszont 2014-15-ben már erőteljesebben mérséklődhet, bár még az előrejelzési időszak végére is masszívan 100 százalék fölött marad - áll a prognózisban.