A rettenetes, éppen 65 évvel ezelőtt megtörtént tragédiát Szokolay Zoltán, Békéscsaba MDF-es országgyűlési képviselője (1990–1992) és Fekete Pál, az 1956. évi Békés Megyei Forradalmi Tanács – börtönből való szabadulása után – Szegedre száműzött elnöke dolgozta fel könyvében (Kovácsházi keresztút, illetve Cseppek a tengerben). A Battonyai járáshoz tartozó Mezőkovácsházán 1926-ban született Kovalcsik Pált azért verték agyon, mert szót emelt a római katolikus plébános, Maricz Győző esperes elhurcolása ellen. 1949. január 4-én, kedden a helyi nemzeti bizottság egy Mindszenty József bíborost, hercegprímást elítélő nyilatkozatot kívánt aláíratni a falu esperes-plébánosával, aki megtagadta az utasítást. (Mindszenty bátorító körleveleit akkor is felolvasta, amikor 1948. december 26-án a főpapot elhurcolták.) Felszólították, hogy hagyja el a község területét, amire nem volt hajlandó, sőt tudatta híveivel, hogy el akarják távolítani.

Rk. templom, Mezőkovácsháza
A katolikus Kisboldogasszony templom
1949. január 8-án, szombaton mondott a klerikális reakció elleni harc jegyében nagyhatású beszédet Csanád vármegye székhelyén, Makón Rákosi Mátyás, a kommunista Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének főtitkára. Azokban a napokban az ÁVH már teherautókkal, busszal szállította Szegedre tanúvallomás végett a zömmel huszonéves, sőt fiatalkorú lakosokat Mezőkovácsházáról. Vagy hetvenet – mindegyiket megtalpalták. Akkoriban még sokan jártak templomba a tiszta katolikus Mezőkovácsházán, nagyon élénk volt a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legény-egyesületek Országos Testülete) és a KALÁSZ (Katolikus Leánykörök Szövetsége) helyi szervezete is. Hivatalosan mindkettőt betiltották 1946-ban, de a neveltjeik összejöttek a templomban.

Minden baj abból származott, hogy Maricz Győző esperes nem volt hajlandó a templomban kihirdetni az állami rendeletet, miután 1949. január 20-án a katonaság és az ÁVH megszállta a csanádi települést. A szerdai piacnapon egyre nagyobb létszámú tömeg gyűlt össze az esperes védelmében a templom köré, a nemzeti bizottság kommunista elnökét, Budácsik Jánost az asszonyok megdobálták tojással. A plébánia kertjében tolongó emberek elkezdtek imádkozni, így a rendőrök nem tudtak közbeavatkozni. Kovalcsik Pál éjszakára a pappal maradt. Amikor az ÁVH-sok el akarták vinni, nekik ment. Csütörtökön hajnalban csak csellel, a Szegedről hívott püspöki titkár segítségével tudták kicsalni a templomból a plébánost és Nagy Tibor káplánt. Drégelyi Béla tanítót is letartóztatták, mint a tüntetés egyik szervezőjét. „Nemsokára azonban ponyvás autókon újabb ávós alakulatok érkeztek, és feltűzött szuronyokkal rátámadtak a templom körül álló tömegre. Az emberek testükön sebekkel és ütlegelések nyomaival meghátráltak a túlerővel szemben. Az emberi mivoltukból kivetkezett szörnyetegek betörték a templomajtót, a plébánost kihúzták a sekrestyéből, és külön dzsipen azonnal elvitték. Ezután következett a szitkok és ütlegelések közepette az őrök összeszedése, a hangadók letartóztatása." (Fekete Pál: Cseppek a tengerben)

Kovalcsik Pál volt KALOT-os belehalt a verésekbe, a halotti anyakönyv szerint vesebaj volt a halál oka. Az ÁVH szegedi székházában, a Tisza Szállóban verték le a veséjét a 23 éves, főhangadónak tartott fiatalembernek. Egyetlen szó nélkül szembe köpte a főpribéket, majd jobb kezével az arcába csapott. Addig verték gumibottal, amíg a földre nem rogyott. Jobb Kovalcsik-emléktábla, Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza, 1994. január 30.
kezét az ajtófélfa és az ajtólap közötti résbe dugta az őrjöngő ÁVH-s parancsnok, majd többször egymás után teljes erővel rácsapta az ajtót. Dzsipen szállították vissza Mezőkovácsházára, ahol a templom előtti árokpartra dobták ki félig élettelen testét. Az orosházi kórház főorvosának telefonon megparancsolták, hogy a halál okaként szívbénulást írjon a zárójelentésben. Kovalcsik Pál 1949. január 27-én adta ki a lelkét Mezőkovácsházán, másnap búcsúztatták el. Tele volt a temető emberekkel és rendőrökkel. Mindenki mártírnak tekintette, ahogyan a Mezőkovácsházát zendülő falunak a hatalom. Vallásilag akkor tették tönkre, attól kezdve félemlítették meg az embereket.

A plébános (1952 karácsonyáig Kistarcsára internálták), a káplán és a tanító éveket töltött fogságban, internálásban, bírósági ítélet nélkül. Winkelhoffer Emil, Csanád vármegyei oktatási felelős 1949. január 3-án megfogalmazott egyházellenes direktívái alapján a fasiszta papoknak vagy el kellett hagyniuk a falut, vagy szembe kellett fordulniuk Mindszentyvel. Illetve: "El kell hagyatni a falut a pappal minden körülmények között: Battonyán Klivinyi (helyesen: Klivényi – a szerző), Csanádapácán Gönczy, Mezőkovácsháza Marycz, Kunágota Singer." (Szokolay Zoltán: Kovácsházi keresztút) A németül, latinul és görögül is beszélő Maricz Győzőt különben kétszer fogták le a kommunisták, először 1919-ben vetették börtönbe. A káplán Budapesten élő édesapja, Nagy János előbb Kádár János belügyminiszterhez, majd Mezőkovácsháza kommunista vezetőjéhez, Budácsik Jánoshoz fordult hiába kérvénnyel 1949-ben fia szabadlábra helyezése érdekében. Budácsik négyzetes füzetlapra írt válaszlevele Rejtő Jenő-i "magasságokba" vitt: "K. elvtársam! A hozám intézet soraira válaszolva mint fiának Nagy Tibornak itteni lelkézsnek szerepléséről csak anyit irhatok hogy általánoságba meg voltak vele elégedve. amit bizonyit a nemzeti bizotság jan.4 én felvet jegyző könyve hogy csak a Maryicz Győző eltávolítását mondja ki. A továbi szerepléséről nem tudok aminek fojtán a kedves fija mostani hejzetébe került. Mezőkovácsháza, 1949.III.19. Maradok elvtársi üdv. szabadság Budácsik János" (Szokolay Zoltán: Kovácsházi keresztút)
- A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt mezőkovácsházi alapszervezete 20 évvel ezelőtt, a szörnyű politikai gyilkosság 45. évfordulóján, 1994-ben emelt emléktáblát a római katolikus Kisboldogasszony templom falán, Mezőkovácsházán Kovalcsik Pál hősies helytállása előtt adózva – mondta Janiga György, a Független Kisgazdapárt Bakos István elnök vezetésével működő helyi szervezetének akkori szervező titkára, jelenleg települési önkormányzati képviselő (Fidesz-KDNP). – Kisgazda társaimmal természetesen idén januárban is megemlékezünk a mártírhalált halt Kovalcsik Pálról, amiképpen a város önkormányzata is lerója a tiszteletét előtte.
Kovalcsik-ház, Mezőkovácsháza
Az egykori Kovalcsik-ház ma óvodának ad helyet az Alkotmány utca sarkán