A cikk arról szólt, hogy a statisztikák szerint a munkahelyi balesetek 99 százalékban a munkaadói vagy munkavállalói hanyagságból, figyelmetlenségből vagy szabályszegés miatt következnek be. Az írás kitért a munkajogra, felelősségre és kötelezettségre, és tartalmazott egy bekezdést, amit levélírónk kifogásol. Így hangzik:

A munkáltató minden munkabalesetet köteles kivizsgálni, nyilvántartani és bejelenteni. Ha a vizsgálat azt deríti ki, hogy a munkavállaló magatartásával hozzájárult a balesethez, vagy azt az ő hanyagsága okozta, csak normál táppénzre, 60 százalékos ellátásra jogosult.

Megkerestük a Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervét, akik részletesen tájékoztattak bennünket. De először azt tisztázzuk, mi minősül munkabalesetnek?

Munkavédelmi sisak
A munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Munkabalesetnek minősül és nem számít úti balesetnek az a baleset, amely a munkavállalót a munkáltató érdekében végzett munka közben, de nem lakóhelye és munkahelye között ért. Nagyon lényeges, hogy a munkahelyi baleset az esetek túlnyomó hányadában egyben üzemi baleset is – áll a tájékoztatóban.

Hozzáteszik: nem üzemi baleset az a baleset, amely: kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során vagy lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Nem üzemi baleset az sem, amikor a sérült szándékosan okozta a sérülését vagy szándékosan késlekedett az orvosi segítség igénybevételével vagy a baleset bejelentésével.

aláírás, aláírás
A munkabalesetről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, és a balesetet ki kell vizsgálni. A munkáltató a munkabalesetről „munkabaleseti jegyzőkönyvet" vesz fel, melyet köteles továbbítani a székhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek.  A munkavédelmi törvény előírása szerint a munkabaleseteket nyilvántartásba kell venni, be kell jelenteni és ki kell vizsgálni. A bejelentett üzemi baleset tényét a megállapításra jogosult szerv határozattal állapítja meg.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 67. §-a szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

Munkavédelmi sisakok
Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 25. számú állásfoglalása szerint az óvó rendszabályok megsértése objektív jellegű, és akkor valósul meg, ha a munkáltató vagy megbízottja a baleset-elhárító vagy egészségvédő óvó rendszabályt nem tartotta meg, vagy az óvintézkedést elmulasztotta. Ha ennek folytán - ezzel okozati összefüggésben - baleset történt, a munkáltató megtérítési kötelezettsége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkajogi kötelezettségek megszegésével maga a sérült is közrehatott a baleset bekövetkezésében.

- Fentiek alapján a Kossuth rádióban elhangzottak – megítélésünk szerint - nem nyújtottak kellő tájékoztatást a munkabalesetek (üzemi balesetek) kivizsgálásával valamint a baleseti ellátásokkal kapcsolatosan. Nem helytálló az a megállapítás, hogy "ha a vizsgálat azt deríti ki, hogy a munkavállaló magatartásával hozzájárult a balesethez, vagy azt hanyagság okozta, csak normál táppénzre, 60 százalékos ellátásra jogosult". Ezzel ellentétben csak a jogszabályban meghatározott esetekben és csak igen szűk körben nem részesülhet a munkabaleset sérültje az egészségbiztosítás legmagasabb szintű ellátásában, azonban ez nem köthető hanyag munkavégzéshez (pl.:  figyelmetlenséghez) vagy ahhoz sem, ha a munkavállaló nem viselte a számára biztosított egyéni védőeszközt – tudatta hírportálunkat Sztankóné dr. Bódi Ibolya szakigazgatási szerv vezető

Hozzátette: sajnálatosan megszaporodtak azok az esetek, amikor a foglalkozató nem veszi fel a „Munkabaleseti Jegyzőkönyvet", azt nem küldi meg az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek, illetve a dolgozóját abban a tévedésben tartja, hogy balesete nem munkabaleset (hiszen ő is hozzájárult ahhoz, hogy a baleset bekövetkezett). Teszi ezt mindazért, hogy a megtérítési eljárás alól mentesüljön, ne kelljen megtérítenie az Egészségbiztosítási Alapba a felmerült egészségbiztosítás költséget.