Mint kifejtették: az alapvető jogok biztosához több beadvány is érkezett, amely az alaptörvény rendelkezései alapján a terhesség-megszakítás szabályainak alkotmányosságát vitatja. Az alapvető jogok biztosa ezzel összefüggésben rámutatott: bár megfogalmazásában Sólyom László, köztársasági elnök (b2), aki a Hargita Megyei Tanács, valamint Csíkkozmás polgármestere meghívására Romániába, Székelyföldre látogatott, ünnepi beszédet mond az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc emlékére rendezendő megemlékezésen a Nyerges-tetőn. Mellette Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, EP-képviselő (j2) és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke (b)., 20090314
valóban eltérés van az alkotmány és az alaptörvény szövege között, ez nem jelent koncepcionális változást a magzati élet védelme tekintetében.

Az ombudsmani közleményben felidézték azt is, hogy az Alkotmánybíróság eddigi határozataiban következetesen visszautasította annak eldöntését, hogy a "méhmagzat ember-e". A testület a jogalkotó hatáskörébe utalta az állásfoglalást, de ezzel együtt hangsúlyozta, hogy ha a törvényhozó döntése szerint a méhmagzat nem minősül embernek, a terhesség-megszakítás szabályozásának tekintettel lennie az állam objektív életvédelmi kötelezettségére. A jogalkotónak tehát egyensúlyt kell találnia a magzatot védő állami életvédelmi kötelezettség és az anya önrendelkezési joga között.

"Az élethez való jog mind a nemzetközi dokumentumok, mind az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján korlátozhatatlan, abszolút jellegű és megelőz minden más jogot" - fogalmaztak, hozzátéve: az élethez való jog egyik sarkalatos kérdése annak kezdőpontja, ezzel függ össze a terhesség-megszakítások ügye.

Mint kiemelték: a laptörvény értelmében az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek terhesség
joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

Az alapvető jogok biztosa a művi terhesség-megszakítás szabályainak vizsgálata során megállapította, hogy a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban az alaptörvény szövegében is elválik egymástól a "minden ember" élethez való joga, és a magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség. Igy az alkotmányozó voltaképpen a korábbi alkotmánybírósági mércét emelte be az alaptörvény szövegébe.

A magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség tehát nem koncepcionális újdonság a magyar alkotmányos rendszerben, a terhesség-megszakítás hatályos szabályai pedig Székely László álláspontja szerint összhangban állnak az alaptörvény emberi élet védelmére irányuló rendelkezéseivel - olvasható az ombudsmani közleményben.