Nemrég nagyon kedvező áron kínáltak számukra megvételre egy ismert márkájú, jó állapotban lévő kerékpárt. Mivel szeretünk biciklizni, fontolóra vettük az ajánlatot. A drótszamár újnak nézett ki, festése tökéletes, gumijai alig kopottak. Egy túrakerékpárról van szó, ami boltban 60 ezer forint körüli áron mozog, ráadásul ezen tartókosár és világítás is volt. Az ár első hallomásra rettentően kedvező volt, de amint végiggondoltuk, rájöttünk, hogy valami nem stimmel, ugyanis az eladó – pénzszűkére hivatkozva – mindössze 20 ezer forintot kért a bicikliért.

Bicikli, bicikli, Békéscsaba, 20110912
Túl olcsó volt a bicaj
Tettünk egy kört a bolhapiacon, és úgy döntöttünk, mégsem megyünk bele az üzletbe, bármilyen csábító is, mert mi van, ha a kerékpár lopott? Semmi rosszat nem feltételeztünk az eladóról, mert rendes embernek tűnt, de semmilyen papírral nem tudta igazolni, hogy az a járgány valóban az övé.

Hogy jól döntöttünk-e, már nem fogjuk megtudni, mert dél felé, amikor visszatértünk az eladóhoz, a bicaj már gazdára lelt. Kicsit bosszankodtunk is, de lehet, hogy jól jártunk, hogy elálltunk az üzlettől. Mert mi van akkor, ha megvesszük a kerékpárt, és kiderül, hogy mégis ebül szerzett jószág? Mi is tolvajnak minősülünk?

Dr. Vargáné Szombati Andrea, rendőrség
Vargáné Szombati Andrea
- A tulajdon szerzésének megvannak a jogi feltételei. Amennyiben lopott árut vásárolunk, és ez kiderül, abban az esetben lefoglalja a hatóság a tárgyat. Ha bizonyítani tudja az illető, hogy jóhiszemű vásárló, és becsapták, akkor büntetőeljárás nem indul ellene. Viszont ez elég bonyolult bizonyítási eljárás. Teljesen más az eset akkor, ha nem tudom, hogy lopott árut vásárolok, és ha tudom, hogy lopott árut veszek – tudatta Vargáné Szombati Andrea, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Jogi főszabály az, hogy a dolog tulajdonjogát a vevő csak a tulajdonostól szerezheti meg, vagyis az eladónak a dolog tulajdonosának kell lennie. Hétköznapi nyelvre lefordítva tehát: ha az eladó nem tulajdonosa a dolognak/ árunak, mert azt lopta vagy törvénytelenül birtokolja, akkor a vele kötött adás-vétel nem érvényes, így nem szereztünk tulajdonjogot, nem a miénk a dolog, még ha fizettünk is érte.

kézfogás
Legyünk körültekintőek
Mi tehetünk? Hiszen egy piacon első ránézésre nem tudjuk megállapítani, még inkább lehetetlen kideríteni, hogy az eladó valóban a dolog tulajdonosa-e, nehezen tudunk tájékozódni az eladó jogosultságáról, tulajdonosi helyzetéről. Ne vásároljunk? Vagy kockáztassunk, lesz, ami lesz? Kellő körültekintésre van szükség, annyi bizonyos, hiszen sok bosszúságtól és költségtől kímélhetjük meg magunkat, ha valóban a tulajdonostól vásároljuk meg az árut, és nem kötünk „szerződést" a nem tulajdonossal.

piac
Tulajdonostól vásároljunk, abból nem lehet baj
Ellenkező esetben futhatunk a pénzünk után. Ha kiderül, hogy lopott dolgot vásároltunk, azt lefoglalják, kvázi elveszik tőlünk, hiszen annak tulajdonosa az, akitől a dolgot ellopták, és nem mi, akik ugyan fizettünk az áruért, csak épp nem annak, akié. Mindemellett jogi procedúrának is ki vagyunk téve, nem beszélve a pénzről, amit a dologért fizettünk. Ezt nem kapjuk egyszerűen vissza, polgári jogi igényt tarthatunk rá, bíróság dönt annak visszaadásáról...na de mikor és hogyan, ha az eladót, aki a lopott dolgot árusította eljárás alá vonják, megbüntetik, akár börtönbe is zárják? És még örülhetünk, ha ennyivel megússzuk, és nem gyűrűzik tovább a dolog, hiszen az eladó védekezhet azzal – csak hogy a saját bőrét mentse – hogy ő szólt, hogy a dolog lopott, mégis megvettük, hiszen ebben az esetben orgazdának minősülhetünk.

Nem egyszerű helyzet, amit jobb elkerülni. Tanácsot nem könnyű adni, legfeljebb annyit, hogy legyünk nagyon körültekintőek, vásároljunk nagyobb odafigyeléssel. Abban az esetben, ha használt cikket, leginkább nagyobb értékűt lényegesen áron alul kínálnak, ébredjen fel bennünk a gyanú, hogy az áru lopott. Ne szerencsének könyveljük el, hogy meg tudunk venni valamit potom pénzért, inkább gyűjtsünk még hozzá egy kis pénzt, és biztos helyről vásároljunk. Nem fogjuk megbánni...