Ezeknek az oktatásoknak az egyik vezérgondolata az, hogy akkor lehetnek jók a piacon is, ha valamiben különbözünk a környezetünktől. Azt javasolják hallgatóiknak, mindig találjanak valamit, ami megkülönbözteti őket a hasonló tevékenységet folytatóktól. Gyulán egyáltalán nem szokványos módon fordult az önkormányzat a háztáji gazdaságában termelni akaró helyi lakosok felé. Sőt! Azoknak is megteremtik a kerti gazdálkodás lehetőségét, akik bérházakban laknak, és akiknek egyáltalán nincs kertjük. Programjuk célja az, hogy segítsenek azokon a városlakókon, akik magukon is segíteni akarnak. A feladat megvalósításának felelőse Alt Norbert, 32 éves fideszes alpolgármester. Jelenleg második ciklusát tölti képviselőként, 2010 óta alpolgármester.

Alt Norbert alpolgármester, gyulai megyejárás, Gyula, 20120917
Alt Norbert, alpolgármester
- Milyen területek irányítására gondolt, amikor a polgármester úrral alpolgármesteri kinevezéséről tárgyaltak?

- A szociális, mezőgazdasági, foglalkoztatáspolitikai, civil szféra, helyi társadalmi élet, helyi gazdaság, meg ami jön mindehhez, napi ügyek, azokból rengeteg van. Személyes problémák, konfliktusok, szociális jellegű problémák kezelése.

- Nem tipikus önkormányzati feladatcsoportosítás, hiszen a humán szféra elemei éppen úgy megtalálhatók benne, mint a gazdasági szféra elemei. Hogyan osztják meg a munkát egymás között?

- Szerencsénk van, mert nagyon jól együttműködő képviselőtestületünk van, nincs feszültség a városvezetés, a képviselők és az országgyűlési képviselők között, tényleg tudunk konstruktívan együtt dolgozni. Nem a szigorúan vett területi-felelősségi alapon dolgozunk, hanem mindenki hozzáteszi saját lehetőségei szerinti tudását a közös munkához. Vonatkozik ez gyakorlatilag mindenre. Nagy előnyünk, hogy nem marjuk, tépjük egymást a pozíciókért, mindenki tudja a helyét, a felelősségét és a dolgát a rendszerben.

- Ha már áteveztünk a helyi gazdaság kérdéseire, hogyan, miért kerülhet ki egy zöldséges bódéra az a felirat, hogy „Gyulai termék"?

- Úgy, hogy az a zöldséges kizárólag Gyulán termesztett árut kínál. A faházat mi biztosítjuk, a szervezés a helyi termelőké, természetesen a haszon is. A lényeg, hogy pörögjön a helyi forgalom, minél több pénz maradjon a helyi termelőknél. Kis mértékben, de megjelentek a helyi szociális szövetkezetünk tagjai is a rendszerben, ami egy rendkívüli pozitívum.

- Mit jelent ez a kifejezés?

- Ma körülbelül kétszáz olyan gyulai családot jelent ez a szövetkezet, akik az önkormányzat, a ZKI vetőmaggyártó cég, a Ceglédi Gyümölcskutató Intézet segítségével termelnek saját földjeiken, vagy akinek nincs, az általunk biztosított területeken termeli meg a zöldségeket. Elsősorban saját felhasználásra dolgoznak, de ha keletkezik felesleg, azzal mindenki saját belátása és érdeke szerint rendelkezhet.

- Hogyan segítenek?

- A nagy kerttel, vagy saját termőterülettel rendelkező, a szövetkezetbe belépő embereknek biztosítjuk az éves vetőmagszükségletet, és egyéb segítséget is adunk nekik, ha vállalják a föld megművelését. A terményt saját és családjaik hasznára is fordíthatják, ha marad feleslegük, azt szabadon értékesíthetik. A rendszerbe mindenki beléphet. Alapvetően a munkanélkülieknek illetve a már a munkanélküli ellátásból is kikerült embereknek igyekszünk így segítségére lenni, de gyakorlatilag, aki belép az ajtónkon, már akkor kvázi taggá válik, senkit nem küldünk el, aki betartja az alapvető szabályokat.

Gyulai termék, gyulai megyejárás, Gyula, 20120917
A kiskertek feleslegét a termelők szervezetten értékesíthetik

- Tulajdonképpen egy hagyományos szövetkezet kell elképzelnünk, ahol a tagság önkéntes, a szövetkezeti központi irányító, koordináló szerepét pedig az önkormányzat szervezetei látják el?

- A szövetkezet egy önálló jogi személyiséggel bíró szervezet. Heten alapítottuk magánszemélyekként 2011-ben azzal a céllal, hogy alternatív foglalkoztatási formát nyújtsunk az érdeklődők számára. Természetesen nekünk alapítóknak ebből egy fillér hasznunk sem származik, egy fizetett alkalmazottunk van és idővel át is szeretnénk adni az irányítást az idén taggá váló embereknek, akik a Háztáji Gazdálkodó Hálózat szövetkezeti program tagjai. Emellett önkormányzati szinten létrehoztuk a Gyulai Mezőgazdasági - Városfejlesztési Kft–t, amely a helyi mezőgazdasági és gazdasági élet integrátorává szeretnénk fejleszteni. Miután a megyétől átvettük az ebek harmincadjára került városszéli gyermekotthont (GYIVI – a szerző), úgy döntöttünk, hogy a 2011-ben elfogadott mezőgazdasági programunk bázisát és termelési központját ott alakítjuk ki. Minden feltétel adott azon a héthektáros területen, amire szükségünk van. Betelepítjük gyümölcsfákkal, készül az aszaló üzem is, az egykori kazánházat pedig már átalakítottuk, egy hűtőházat csináltunk belőle. Kifejezetten azért, hogy a programjaink során keletkezett terményeket, a helyi termelők terményeit szabályszerűen tárolni tudjuk. A fő cél a gazdasági infrastruktúra újjáépítése, ami egy rendkívül összetett, komplex és keserves folyamat, de úgy gondolom a kezdő lépéseket megtettük.

Alt Norbert alpolgármesteri szobájában fogadott bennünket. Tárgyalóasztalán irathalmokban álltak a folyamatban lévő ügyek dokumentumai, beszélgetésünket magyarázkodással kezdte: elnézést kér az irathalmokért, de ő megtalál mindent, amire szüksége van. Egyébként is nagyon kevés időt tölt az irodájában, általában úton van, az ügyek közelében szeret lenni. Például általában útba ejti azokat a faházakat is, összesen három van belőlük a városban, amelyeken öles betűk hirdetik: „Gyulai termék".