Varró András, a szervező Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnöke, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta, hogy a rendezvény fő célja a középiskolai diákok tudomány iránti érdeklődésének felélesztése. Emellett meg szeretnék győzni az ország legtehetségesebb diákjai közül válogatott hallgatóságot arról, hogy tanulmányaik helyszínéül a Szegedi Tudományegyetemet válasszák, és kutatói pályafutásukat is itt kezdjék majd el.

A professzor emlékeztetett arra, hogy a rendezvénysorozatot – amely mára az országban egyedülálló, több korosztályt érintő tehetséggondozó programmá bővült - 2012-ben indították el, amikor az egyetem egykori rektora, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulóját ünnepelték.

Nobel díjas, fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Ada Yonath Nobel-díjas izraeli biokémikus

Ada Yonath – aki 2009-ben vehette át a tudományos elismerést a riboszómakutatás terén elért eredményeiért – felidézte, hogy több évtizede maga is találkozott Szent-Györgyi Alberttel, aki akkor hozzá hasonlóan izomkutatással foglalkozott.

Az izraeli biokémikus előadásában kifejtette, egész életében a kíváncsiság vezette, ez gyermekkorában kisebb balesetekkel – csonttörésekkel, tüzekkel – járt. Tudományos érdeklődése hamar a fehérjeszintézis irányába, a természetben univerzális, minden sejtben nagyon hasonlóképpen működő riboszómák felé fordult. A sejtek e apró "üzemei" nagyon kis hibarátával rendkívül gyorsan állítják elő a fehérjéket.

Ada Yonath elmondta, hogy az antibiotikumok több mint 40 százaléka a fehérjeszintézis folyamatát támadja, ezek többsége a riboszómákat blokkolja. Munkatársaival jelenleg azt vizsgálja, milyen módszerekkel lehet fellépni az egyre komolyabb problémát okozó antibiotikum-rezisztencia ellen. A tudós közölte, találkozott a Szegedi Biológiai Kutatóközpont e területen dolgozó csoportjaival, és elképzelhetőnek tartja, hogy közös kutatásokat is folytatnak majd.

Nobel díjas, fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Aaron Ciechanover Nobel-díjas biokémikus

Aaron Ciechanover, aki 2004-ben vehette át a kémiai Nobel-díjat az ubiquitin mediálta fehérjebomlás felfedezéséért, a találkozó előtti órákat - ahogy fogalmazott - csillogó szemű, tudományra éhes szegedi középiskolásokkal töltötte. A diákok többek között azt kérdezték tőle, mi kell ahhoz, hogy valakiből sikeres tudós legyen. A kutató szerint kemény munka, elhivatottság, olyan mentorok, akik mutatják a helyes utat, valamint szerencse is, de ez utóbbi jön magától is, ha az első három feltétel adott.

A biokémikus úgy látja, világjelenség, hogy a fiatalok egyre kevésbé érdeklődnek a tudomány iránt. Ez ellen a kormányzatoknak aktív szerepet vállalva kell föllépniük, hiszen a tudomány és a technológia fejlődése nélkül nincs jövő – fűzte hozzá.

A kormányok ösztöndíjjakkal, kutatási támogatásokkal tehetik vonzóvá a tudományos pályát, emellett fontos a sikeres példák bemutatása is, amelyekkel inspirálni lehet a fiatalokat – hangsúlyozta Aaron Ciechanover.

A tudós előadásában a fehérjebomlás folyamatáról beszélt. Mint mondta, ezzel a területtel mentorával, a magyar gyökerekkel rendelkező Avram Hershkóval együtt kezdett foglalkozni. Felfedezték, hogy az ubiquitin nevű molekula az, amely megjelöli azokat a fehérjéket, melyek "ideje lejárt". Kiderült, hogy a vegyület emellett számos más, a sejten belül zajló fontos folyamatban is szerepet játszik – tette hozzá.