Békéscsabán nyílt titok, hogy a névváltoztatási szándék mögött vélhetően Rózsa Ferenc kommunista, munkásmozgalmi múltja húzódik, húzódhat meg. Az is tény, hogy a rendszerváltást követő 16 évben vagy egyáltalán vagy komolyan soha nem merült fel a gimnázium névváltoztatásának igénye. Ekkor, vagyis 1990 és 2006 között szabaddemokrata polgármester vezette a várost. Bonyolítja a képet, hogy a liberálisok hol a Fidesszel, hol az MSZP-vel koalícióban irányították a város, de a Rózsa név láthatóan senkit nem zavart.

Erre pedig, ha lett volna szándék, remek alkalom lett volna 1994. szeptember 5-e, amikor új helyre és új épületbe költözött a gimnázium. A volt Nagy Sándor laktanya épületet alakították, építették át a szó legjobb és legszebb értelmében felismerhetetlenül. A kivitelező BÁÉV Zrt. építészeti nívódíjat kapott a gimnázium építéséért.

De ki is volt valójában Rózsa Ferenc? Mitől vállalhatatlan? Miért tesznek most kísérletet arra, hogy kitöröljék nevét a város történetéből?

A Wikipédia így foglalja össze a Rózsa Ferencre vonatkozó tudnivalókat:

„Édesapja kultúrmérnök volt, a családban két gyerek született, ő és Richárd nevű bátyja. Érettségi után a Karlsruhei Műszaki Egyetemen kezdte el felsőfokú tanulmányait, amit aztán szintén Németországban, Drezdában folytatott. Egyetemi évei alatt a drezdai Szocialista Diákszövetség szervezője és egyik vezetője, és a szövetség lapjának szerkesztője volt.

Cikkjeiben írt a megerősödő nemzetiszocialista pártról, az NSDAP-ról, hangoztatva annak veszélyességét. A nyári szünidő alatt mint ács, kőműves és útépítő munkás dolgozott, itt megismerte a munkások életét. Drezdában szerzett mérnöki oklevelet, 1931-ben. Miután hazatért, bátyja, Richárd bevonta az illegális kommunista mozgalomba, a Kommunista című lap szerkesztői bizottságában dolgozott. 1935-ben tagja lett a KIMSZ Területi Bizottságának.

1938-ban az ő irányításával kezdődött meg az illegális kommunista szervezetek kiépítése az MSZDP-ben és a szakszervezetekben. A Szovjetunió megtámadása, 1941 júniusa után illegalitásba vonult és az úgynevezett „függetlenségi mozgalom" egyik vezetője lett. Az 1942. február 1-jétől megjelenő Szabad Nép szerkesztője volt, cikkjeiben elemezte a belső és nemzetközi helyzetet, természetesen kommunista szemszögből. Nyíltan háborúellenes volt, kritizálta a fennálló rendszert. 1942. június 1-jén letartóztatták, az Andrássy-laktanyába szállították. Kétheti fogság után tisztázatlan körülmények között elhunyt."

Rózsa Ferenc nem élte meg a Rákosi-korszakot, nevéhez, személyéhez ezért sem lehet politikai bűncselekményeket kapcsolni. Neve ebben az értelemben is vállalható volna.

Kétséget ébresztő a névváltoztatási szándék azért is, mert a békéscsabai gimnázium neve „leszakadt" névadójáról. Röviden: a Rózsa Gimnázium említésekor alig gondolunk a névadóra. A Rózsa egyszerűen csak Rózsa. Feltesszük, hogy sokan azt sem tudják, hogy a Rózsa Gimnázium neve hivatalosan Rózsa Ferenc Gimnázium. (Azt meg végképp nem, hogy kollégium is.) Bejáratott név, márkanév, ha tetszik: brand.